Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A katolikus egyház kritikája és Szentség
A katolikus egyház kritikája és Szentség 19 közös dolog (a Uniópédia): Bűn, Bűnbánat, Biblia, Egyházi rend, Eucharisztia, Gyermekkeresztség, Isten, Jézus, Középkor, Második vatikáni zsinat, Megtérés, Pap (hivatás), Pápa (egyházfő), Pokol, Protestantizmus, Reformáció, Szent, Szentmise, Tridenti zsinat.
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
A katolikus egyház kritikája és Bűn · Bűn és Szentség ·
Bűnbánat
Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616) A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom.
A katolikus egyház kritikája és Bűnbánat · Bűnbánat és Szentség ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A katolikus egyház kritikája és Biblia · Biblia és Szentség ·
Egyházi rend
Az egyházi rend vagy papi rend a katolikus egyházban a hét szentség közül a hatodik, a papság szentsége („papi szentség”).
A katolikus egyház kritikája és Egyházi rend · Egyházi rend és Szentség ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
A katolikus egyház kritikája és Eucharisztia · Eucharisztia és Szentség ·
Gyermekkeresztség
A gyermekkeresztség vagy csecsemőkeresztelés a csecsemők vagy kisgyermekek megkeresztelésének vallásos rituáléja.
A katolikus egyház kritikája és Gyermekkeresztség · Gyermekkeresztség és Szentség ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A katolikus egyház kritikája és Isten · Isten és Szentség ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A katolikus egyház kritikája és Jézus · Jézus és Szentség ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
A katolikus egyház kritikája és Középkor · Középkor és Szentség ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A katolikus egyház kritikája és Második vatikáni zsinat · Második vatikáni zsinat és Szentség ·
Megtérés
A megtérés elsősorban az ábrahámi vallásokban előforduló kifejezés, a gondolkozás- és életmód megváltozására, a mély, belső átalakulásra ("metanoia"), a valódi ráébredésre, annak megtapasztalására használatos szó.
A katolikus egyház kritikája és Megtérés · Megtérés és Szentség ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A katolikus egyház kritikája és Pap (hivatás) · Pap (hivatás) és Szentség ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A katolikus egyház kritikája és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Szentség ·
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
A katolikus egyház kritikája és Pokol · Pokol és Szentség ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A katolikus egyház kritikája és Protestantizmus · Protestantizmus és Szentség ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A katolikus egyház kritikája és Reformáció · Reformáció és Szentség ·
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
A katolikus egyház kritikája és Szent · Szent és Szentség ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
A katolikus egyház kritikája és Szentmise · Szentmise és Szentség ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A katolikus egyház kritikája és Tridenti zsinat · Szentség és Tridenti zsinat ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A katolikus egyház kritikája és Szentség
- Mi van a közös A katolikus egyház kritikája és Szentség
- Közötti hasonlóságok A katolikus egyház kritikája és Szentség
Összehasonlítását A katolikus egyház kritikája és Szentség
A katolikus egyház kritikája 217 kapcsolatokat, ugyanakkor Szentség 63. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 6.79% = 19 / (217 + 63).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A katolikus egyház kritikája és Szentség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
