Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség
A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség 41 közös dolog (a Uniópédia): Aszkézis, Őskeresztények, Búcsúcédula, Cölibátus, Egyszerűség (vallás), Elvirai zsinat, Ereklye, Eretnekség, Evangélium, Felebaráti szeretet, Inkvizíció, Isten, Katolicizmus, Középkor, Kiközösítés, Klérus, Kolostor, Laikus, Liturgia, Luther Márton, Máglyahalál, Második vatikáni zsinat, Pál apostol, Pápa (egyházfő), Péter apostol, Pogányság, Protestantizmus, Róma, Reformáció, Regula, ..., Szent Jeromos, Szentmise, Szerzetesség, Szolgálat (vallás), Tonzúra, Tridenti zsinat, Vatikán, Zarándoklat, 3. század, 4. század, 6. század. Bővíteni index (11 több) »
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
A katolikus egyház kritikája és Aszkézis · Aszkézis és Keresztény szerzetesség ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
A katolikus egyház kritikája és Őskeresztények · Keresztény szerzetesség és Őskeresztények ·
Búcsúcédula
Jeronimus Munghofer Szent Benedek-rendi szerzetes búcsúcédulája (1521) Búcsúcédulák árusítása A búcsúcédula a középkori római katolikus egyházban pénzért árusított bűnbocsánati lehetőség volt.
A katolikus egyház kritikája és Búcsúcédula · Búcsúcédula és Keresztény szerzetesség ·
Cölibátus
A cölibátus (latin: cælibatus) tágabb értelemben a házasságról és a szexuális kapcsolatról való önkéntes lemondás, szűkebb értelemben pedig az ugyanezen célzattal tett vallási fogadalom a különböző vallásokban.
A katolikus egyház kritikája és Cölibátus · Cölibátus és Keresztény szerzetesség ·
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
A katolikus egyház kritikája és Egyszerűség (vallás) · Egyszerűség (vallás) és Keresztény szerzetesség ·
Elvirai zsinat
Az elvirai zsinat (latin: Concilium Eliberritanum) a 4. század elején megtartott szinódus, az ibériai Elvira városában.
A katolikus egyház kritikája és Elvirai zsinat · Elvirai zsinat és Keresztény szerzetesség ·
Ereklye
A Szent Jobb Az ereklye latin eredetű szó (reliquia – hátrahagyott dolgok, maradvány), eredetileg fontos történelmi eseményekkel, egyes személyekkel (főleg szentekkel) valamilyen kapcsolatban lévő földi maradványokat, tárgyakat jelent.
A katolikus egyház kritikája és Ereklye · Ereklye és Keresztény szerzetesség ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
A katolikus egyház kritikája és Eretnekség · Eretnekség és Keresztény szerzetesség ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A katolikus egyház kritikája és Evangélium · Evangélium és Keresztény szerzetesség ·
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
A katolikus egyház kritikája és Felebaráti szeretet · Felebaráti szeretet és Keresztény szerzetesség ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
A katolikus egyház kritikája és Inkvizíció · Inkvizíció és Keresztény szerzetesség ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A katolikus egyház kritikája és Isten · Isten és Keresztény szerzetesség ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
A katolikus egyház kritikája és Katolicizmus · Katolicizmus és Keresztény szerzetesség ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
A katolikus egyház kritikája és Középkor · Középkor és Keresztény szerzetesség ·
Kiközösítés
Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.
A katolikus egyház kritikája és Kiközösítés · Keresztény szerzetesség és Kiközösítés ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A katolikus egyház kritikája és Klérus · Keresztény szerzetesség és Klérus ·
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A katolikus egyház kritikája és Kolostor · Keresztény szerzetesség és Kolostor ·
Laikus
Laikusnak nevezik azt a személyt, aki valamely tudományban vagy szakmában járatlan, ahhoz nem ért.
A katolikus egyház kritikája és Laikus · Keresztény szerzetesség és Laikus ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
A katolikus egyház kritikája és Liturgia · Keresztény szerzetesség és Liturgia ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A katolikus egyház kritikája és Luther Márton · Keresztény szerzetesség és Luther Márton ·
Máglyahalál
Husz János máglyahalála (Konstanz, 1415. július 6.) Giordano Bruno máglyahalála (Róma, 1600. február 17.) Máglyahalál esetén az elítéltet egy rakás tűzifára állított faoszlophoz kötözték, amelyet meggyújtottak.
A katolikus egyház kritikája és Máglyahalál · Keresztény szerzetesség és Máglyahalál ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A katolikus egyház kritikája és Második vatikáni zsinat · Keresztény szerzetesség és Második vatikáni zsinat ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A katolikus egyház kritikája és Pál apostol · Keresztény szerzetesség és Pál apostol ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A katolikus egyház kritikája és Pápa (egyházfő) · Keresztény szerzetesség és Pápa (egyházfő) ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
A katolikus egyház kritikája és Péter apostol · Keresztény szerzetesség és Péter apostol ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
A katolikus egyház kritikája és Pogányság · Keresztény szerzetesség és Pogányság ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A katolikus egyház kritikája és Protestantizmus · Keresztény szerzetesség és Protestantizmus ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
A katolikus egyház kritikája és Róma · Keresztény szerzetesség és Róma ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A katolikus egyház kritikája és Reformáció · Keresztény szerzetesség és Reformáció ·
Regula
reguláját az olivetánusoknak A regula a vallásokban azoknak az alapelveknek és szabályzatoknak a meghatározott gyűjteménye, amelynek célja, hogy az adott szerzetesrend tagjait segítse életeszményük egyéni és közösségi megvalósításában.
A katolikus egyház kritikája és Regula · Keresztény szerzetesség és Regula ·
Szent Jeromos
Jeromos vagy egyháznevén Szent Jeromos, teljes nevén, (Stridon, Dalmatia és Pannonia határa, Csáktornya közelében, 347 – Betlehem, 419. vagy 420. szeptember 30.) a korai keresztény egyház teológusa, egyházatya.
A katolikus egyház kritikája és Szent Jeromos · Keresztény szerzetesség és Szent Jeromos ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
A katolikus egyház kritikája és Szentmise · Keresztény szerzetesség és Szentmise ·
Szerzetesség
A szerzetesség olyan vallásos életforma, amelyben az egyén vagy egyének lemondanak a világi élet követéséről, hogy teljesen a spirituális vagy lelki életnek szenteljék magukat.
A katolikus egyház kritikája és Szerzetesség · Keresztény szerzetesség és Szerzetesség ·
Szolgálat (vallás)
A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.
A katolikus egyház kritikája és Szolgálat (vallás) · Keresztény szerzetesség és Szolgálat (vallás) ·
Tonzúra
Tonzúrát viselő szerzetes A tonzúra (régi magyar neve pilis, régi helyesírása tonzura) a hajnak a fej hátsó részén, kerek alakzatban történő lenyírása vagy kiborotválása.
A katolikus egyház kritikája és Tonzúra · Keresztény szerzetesség és Tonzúra ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A katolikus egyház kritikája és Tridenti zsinat · Keresztény szerzetesség és Tridenti zsinat ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
A katolikus egyház kritikája és Vatikán · Keresztény szerzetesség és Vatikán ·
Zarándoklat
Lucas van Leyden: ''Pihenő zarándokok'' A zarándoklat vagy zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szentnek tartott bizonyos helyre.
A katolikus egyház kritikája és Zarándoklat · Keresztény szerzetesség és Zarándoklat ·
3. század
A 3.
3. század és A katolikus egyház kritikája · 3. század és Keresztény szerzetesség ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A katolikus egyház kritikája · 4. század és Keresztény szerzetesség ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és A katolikus egyház kritikája · 6. század és Keresztény szerzetesség ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség
- Mi van a közös A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség
- Közötti hasonlóságok A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség
Összehasonlítását A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség
A katolikus egyház kritikája 217 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztény szerzetesség 306. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 7.84% = 41 / (217 + 306).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A katolikus egyház kritikája és Keresztény szerzetesség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
