Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A határon túli magyarok története és Muravidék
A határon túli magyarok története és Muravidék 24 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Délvidéki vérengzések, Első bécsi döntés, Első világháború, Horvátország, Január 1., Josip Broz Tito, Jugoszlávia, Keleti blokk, Kisebbség, Lendva, Magyarellenesség, Magyarok, Magyarország, Második bécsi döntés, Pomurska statisztikai régió, Sovinizmus, Szlovénia, Szlovéniai magyarok, Vas vármegye, Zala vármegye, 1970-es évek, 1990-es évek, 20. század.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
A határon túli magyarok története és Ausztria · Ausztria és Muravidék ·
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
A határon túli magyarok története és Délvidéki vérengzések · Délvidéki vérengzések és Muravidék ·
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
A határon túli magyarok története és Első bécsi döntés · Első bécsi döntés és Muravidék ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
A határon túli magyarok története és Első világháború · Első világháború és Muravidék ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
A határon túli magyarok története és Horvátország · Horvátország és Muravidék ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
A határon túli magyarok története és Január 1. · Január 1. és Muravidék ·
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.
A határon túli magyarok története és Josip Broz Tito · Josip Broz Tito és Muravidék ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
A határon túli magyarok története és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Muravidék ·
Keleti blokk
A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.
A határon túli magyarok története és Keleti blokk · Keleti blokk és Muravidék ·
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
A határon túli magyarok története és Kisebbség · Kisebbség és Muravidék ·
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
A határon túli magyarok története és Lendva · Lendva és Muravidék ·
Magyarellenesség
A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.
A határon túli magyarok története és Magyarellenesség · Magyarellenesség és Muravidék ·
Magyarok
Nincs leírás.
A határon túli magyarok története és Magyarok · Magyarok és Muravidék ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A határon túli magyarok története és Magyarország · Magyarország és Muravidék ·
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
A határon túli magyarok története és Második bécsi döntés · Második bécsi döntés és Muravidék ·
Pomurska statisztikai régió
Pomurska (ejtsd: pomurszka) vagy magyarul Mura menti statisztikai régió (hivatalos szlovén nevén Pomurska statistična regija) statisztikai régió Szlovéniában, amelynek területe a Muravidék (Prekmurje) történelmi régiót, Alsó-Stájerország (Štajerska) történelmi régió egy részét, és a Muraközből Ráckanizsa községet foglalja magában.
A határon túli magyarok története és Pomurska statisztikai régió · Muravidék és Pomurska statisztikai régió ·
Sovinizmus
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérek ''La cocarde tricolore'' (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt elhttp://www.toupie.org/Dictionnaire/Chauvinisme.htm Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
A határon túli magyarok története és Sovinizmus · Muravidék és Sovinizmus ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
A határon túli magyarok története és Szlovénia · Muravidék és Szlovénia ·
Szlovéniai magyarok
A Muravidék elhelyezkedése Szlovéniában A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében alakultak ki.
A határon túli magyarok története és Szlovéniai magyarok · Muravidék és Szlovéniai magyarok ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
A határon túli magyarok története és Vas vármegye · Muravidék és Vas vármegye ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
A határon túli magyarok története és Zala vármegye · Muravidék és Zala vármegye ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és A határon túli magyarok története · 1970-es évek és Muravidék ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és A határon túli magyarok története · 1990-es évek és Muravidék ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és A határon túli magyarok története · 20. század és Muravidék ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A határon túli magyarok története és Muravidék
- Mi van a közös A határon túli magyarok története és Muravidék
- Közötti hasonlóságok A határon túli magyarok története és Muravidék
Összehasonlítását A határon túli magyarok története és Muravidék
A határon túli magyarok története 111 kapcsolatokat, ugyanakkor Muravidék 602. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 3.37% = 24 / (111 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A határon túli magyarok története és Muravidék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
