Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A fizika története és Mértéktérelmélet

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A fizika története és Mértéktérelmélet

A fizika története vs. Mértéktérelmélet

Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága. A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai mennyiség (mező) pontról pontra („lokálisan”) eleget tesz valamilyen „belső” (azaz, nem a téridőkoordinátákban, hanem a mező változóira elvégezhető) szimmetriacsoporttal jellemezhető szimmetriának, azaz ha elvégezzük a mértéktranszformációt – úgy, hogy a mező folytonosan differenciálható marad –, akkor az elméletből számolható fizikai mennyiségek nem változnak.

Közötti hasonlóságok A fizika története és Mértéktérelmélet

A fizika története és Mértéktérelmélet 11 közös dolog (a Uniópédia): Elektrogyenge kölcsönhatás, Foton, Gluon, Gyenge kölcsönhatás, Húrelmélet, Hullám-részecske kettősség, Kvantum-elektrodinamika, Kvantum-színdinamika, Kvark, Maxwell-egyenletek, Téridő.

Elektrogyenge kölcsönhatás

Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.

A fizika története és Elektrogyenge kölcsönhatás · Elektrogyenge kölcsönhatás és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

A fizika története és Foton · Foton és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Gluon

A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.

A fizika története és Gluon · Gluon és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Gyenge kölcsönhatás

A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.

A fizika története és Gyenge kölcsönhatás · Gyenge kölcsönhatás és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Húrelmélet

Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).

A fizika története és Húrelmélet · Húrelmélet és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Hullám-részecske kettősség

A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.

A fizika története és Hullám-részecske kettősség · Hullám-részecske kettősség és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Kvantum-elektrodinamika

A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.

A fizika története és Kvantum-elektrodinamika · Kvantum-elektrodinamika és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Kvantum-színdinamika

A kvantum-színdinamika az erős kölcsönhatás, azaz a hadronok (proton, neutron, mezonok) közötti alapvető vonzóerő kvantumelmélete.

A fizika története és Kvantum-színdinamika · Kvantum-színdinamika és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Kvark

right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.

A fizika története és Kvark · Kvark és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Maxwell-egyenletek

A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.

A fizika története és Maxwell-egyenletek · Mértéktérelmélet és Maxwell-egyenletek · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

A fizika története és Téridő · Mértéktérelmélet és Téridő · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A fizika története és Mértéktérelmélet

A fizika története 423 kapcsolatokat, ugyanakkor Mértéktérelmélet 30. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 2.43% = 11 / (423 + 30).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A fizika története és Mértéktérelmélet. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »