Közötti hasonlóságok A buddhizmus története és Kínai buddhizmus
A buddhizmus története és Kínai buddhizmus 98 közös dolog (a Uniópédia): A buddhizmus időrend szerint, A buddhizmus terjedése a selyemúton, Abhidharma, Afganisztán, Amitábha, An Si-kao, Anhuj, Arhat, Asszír keleti egyház, Aszkézis, Avalókitésvara, Ágama (buddhizmus), Bódhiszattva, Bhikkhu, Bodh-Gaja, Buddhaság, Buddhista zarándoklat, Buddhizmus, Buddhizmus Délkelet-Ázsiában, Buddhizmus Közép-Ázsiában, Buddhizmus Kelet-Ázsiában, Buddhizmus Nyugaton, Csan, Csiangszu, Csing-dinasztia, Dalai láma, Dharmaguptaka, Fa-hszien, Fehér Ló-templom, Gandhára, ..., Gandhárai buddhista szövegek, Gangesz, Gautama Sziddhártha, Han-dinasztia, Hangcsou, Hinduizmus, Honan, Hszüan-cang, Hszian, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, India, Irán, Japán, Jüan-dinasztia, Kína, Kínai nyelv, Kúkai, Kereszténység, Kereszténység Kínában, Kolostor, Konfucianizmus, Korea (történelmi), Kuanjin, Kusánok, Kusínagar, Lókakséma, Lótusz szútra, Lojang, Lumbini, Lungmen-barlangok, Mahájána, Mahájána szútrák, Mahászánghika, Mandala, Nara (Japán), Nágárdzsuna, Nálanda, Neokonfucianizmus, Nepál, Nicsiren buddhizmus, Pagoda, Parinirvána, Páli nyelv, Pártusok, Selyemút, Singon buddhizmus, Szanszkrit nyelv, Szarvásztiváda, Szótó, Szútra, Sztúpa, Szucsou, Szung-dinasztia, Tang-dinasztia, Taoizmus, Tarim-medence, Tendai, Théraváda, Tiszta Föld buddhizmus, Upószatha, Vadzsrajána, Vairócsana, Váránaszi, Vietnám, Vihára, Vinaja, Zen, Zoroasztrizmus. Bővíteni index (68 több) »
A buddhizmus időrend szerint
Ennek a szócikknek az a célja, hogy a történelmi Buddha születésétől jelen korunkig végig vezesse a főbb történéseket kronológiai sorrendben.
A buddhizmus időrend szerint és A buddhizmus története · A buddhizmus időrend szerint és Kínai buddhizmus ·
A buddhizmus terjedése a selyemúton
Ujgúria). Indiából kikerülve a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak mentén, az azokon közlekedő karavánok és hittérítő szerzetesek segítségével haladt területről területre.
A buddhizmus története és A buddhizmus terjedése a selyemúton · A buddhizmus terjedése a selyemúton és Kínai buddhizmus ·
Abhidharma
Az abhidharma (szanszkrit) vagy abhidhamma (páli) ősi (i. e. 3. századi és azutáni) buddhista szövegeket jelöl, amelyek részletes leírást adnak a buddhista szútrákban szereplő tanok skolasztikus és tudományos átdolgozásaként.
A buddhizmus története és Abhidharma · Abhidharma és Kínai buddhizmus ·
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
A buddhizmus története és Afganisztán · Afganisztán és Kínai buddhizmus ·
Amitábha
tangka festmény. Amitábha Buddha portréja a Végtelen élet szútra mellékleteként Amitábha (szanszkrit: अमिताभ, Amitábha (wordstem), əmɪˈt̪aːbʱə) Amida vagy Amideva mennyei buddha a mahájána buddhizmus hagyományai szerint.
A buddhizmus története és Amitábha · Amitábha és Kínai buddhizmus ·
An Si-kao
An Si-kao (kínai: 安世高, pinjin: Ān Shìgāo, koreai: An Sego, japán: An Szeikó, 148 körül–180) korai buddhista hittérítő Kínában, aki legelőször fordított indiai buddhista szövegeket kínai nyelvre.
A buddhizmus története és An Si-kao · An Si-kao és Kínai buddhizmus ·
Anhuj
Anhui (kínai: 安徽, pinjin: Ānhuī, magyar átírás: Anhuj) a Kínai Népköztársaság tartománya.
A buddhizmus története és Anhuj · Anhuj és Kínai buddhizmus ·
Arhat
Az arhat, arahat vagy arahant (szanszkrit: अर्हत arhat; páli: arahat, arahant) a buddhizmusban olyan spirituális gyakorlót jelent, aki egy bizonyos magas szintet elért.
A buddhizmus története és Arhat · Arhat és Kínai buddhizmus ·
Asszír keleti egyház
Az asszír keleti egyház (teljes hivatalos neve: Szent Apostoli Katolikus Asszír Keleti egyház, szírül: ܥܕܬܐ ܩܕܝܫܬܐ ܘܫܠܝܚܝܬܐ ܩܬܘܠܝܩܝ ܕܡܕܢܚܐ ܕܐܬܘܪ̈ܝܐ), más néven nesztoriánus egyház a kizárólag az első két egyetemes zsinatot elismerő keresztények csoportja.
A buddhizmus története és Asszír keleti egyház · Asszír keleti egyház és Kínai buddhizmus ·
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
A buddhizmus története és Aszkézis · Aszkézis és Kínai buddhizmus ·
Avalókitésvara
Lótusz virágot tartó Avalokitésvara. Nálanda, Bihár, India, 9. század. Avalókitésvara (szanszkrit: अवलोकितेश्वर, szó szerint: „Úr, aki lefelé tekint”, kínai:, Tibeti:སྤྱན་རས་གཟིགས irodalmi tibeti:Szpjan-rasz-gzigsz, magyaros átírásban: Csenrezig, japán: Kannon) bodhiszattva, aki rendelkezik az összes Buddha együttérzésével.
A buddhizmus története és Avalókitésvara · Avalókitésvara és Kínai buddhizmus ·
Ágama (buddhizmus)
Az ágamák (szanszkrit és páli: "szent művek"Monier-Williams (1899), p. 129, see "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Cologne" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0129-Akhara.pdf. or "scripture"Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 95, entry for "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:2582.pali.) a korai buddhista szövegek gyűjteményei.
Ágama (buddhizmus) és A buddhizmus története · Ágama (buddhizmus) és Kínai buddhizmus ·
Bódhiszattva
A buddhizmusban a bódhiszattva (szanszkrit: बोधिसत्त्व bódhiszattva; páli: बोधिसत्त bódhiszatta) vagy egy megvilágosodott (bódhi) lét (szattva) vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve (satva) "hős tudatú (szatva) a megvilágosodásért (bódhi)".
A buddhizmus története és Bódhiszattva · Bódhiszattva és Kínai buddhizmus ·
Bhikkhu
Tibeti szerzetesek egy hagyományos vitagyakorlat közben. A bhikkhu (páli, szanszkrit: भिक्षु bhiksu) felvételt nyert férfi buddhista szerzetes.
A buddhizmus története és Bhikkhu · Bhikkhu és Kínai buddhizmus ·
Bodh-Gaja
A Mahábódhi templom A Bodh-Gaja vagy Bodhgaja (hindi:बोधगया) kisváros az északkelet-indiai Bihár államban, Gajá város közelében, a Niranydzsana folyó (ma Lilandzsan) partján.
A buddhizmus története és Bodh-Gaja · Bodh-Gaja és Kínai buddhizmus ·
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
A buddhizmus története és Buddhaság · Buddhaság és Kínai buddhizmus ·
Buddhista zarándoklat
A buddhizmus legfontosabb zarándokhelyei az észak-indiai Gangeszi-síkságon és Dél-Nepálban helyezkednek el, az Újdelhi és Rádzsgír közötti területen, ahol Gautama Buddha élt és tanított.
A buddhizmus története és Buddhista zarándoklat · Buddhista zarándoklat és Kínai buddhizmus ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
A buddhizmus története és Buddhizmus · Buddhizmus és Kínai buddhizmus ·
Buddhizmus Délkelet-Ázsiában
A 9. századi Borobudur buddhista sztúpa Jáva középső részén. A buddhizmus Délkelet-Ázsiában a buddhizmusnak azokra a formáira utal, amelyek az ókortól kezdve virágoznak Délkelet-Ázsiában.
A buddhizmus története és Buddhizmus Délkelet-Ázsiában · Buddhizmus Délkelet-Ázsiában és Kínai buddhizmus ·
Buddhizmus Közép-Ázsiában
Pranidhi jelenet, 9. templom (20. barlang). Bezeklik Ezer Buddha-barlangok Buddha felé. Bezeklik Ezer Buddha-barlangok Bodhiszattva mellszobor Kucsa ősi királyságból, 6-7. század, Guimet-múzeum Közép-ázsiai buddhista szerzetes tanít egy kínai szerzetest. Tarim-medence, Kína, 9-10. század A buddhizmus Közép-Ázsiában a buddhizmus azon formáira vonatkozik, amely Közép-Ázsiában létezett és történelmileg főleg a selyemút mentén volt jelentős.
A buddhizmus története és Buddhizmus Közép-Ázsiában · Buddhizmus Közép-Ázsiában és Kínai buddhizmus ·
Buddhizmus Kelet-Ázsiában
A Csiangszu tartományban lévő Tianning templom pavilonjai és a területén található pagoda, amely a világon a legmagasabb. A kelet-ázsiai buddhizmus a kelet-ázsiai régióban kifejlődött mahájána buddhista iskolák gyűjtőfogalma, amelyek a kínai buddhista kánonhoz tartoznak: kínai buddhizmus, koreai buddhizmus, japán buddhizmus és vietnámi buddhizmus.
A buddhizmus története és Buddhizmus Kelet-Ázsiában · Buddhizmus Kelet-Ázsiában és Kínai buddhizmus ·
Buddhizmus Nyugaton
A buddhizmus Nyugaton tág értelemben a buddhizmus ismeretének és gyakorlásának Ázsián kívülre eső részét jelenti.
A buddhizmus története és Buddhizmus Nyugaton · Buddhizmus Nyugaton és Kínai buddhizmus ·
Csan
A csan vagy chan buddhizmus (kínai: 禪, amely a 禪那, pinjin: chánnà rövidítése, a szanszkrit: dhjána kifejezésből, melynek jelentése „meditáció” vagy „meditatív állapot”) a mahájána buddhizmus egyik iskolája, amely Kínában fejlődött ki a 6.
A buddhizmus története és Csan · Csan és Kínai buddhizmus ·
Csiangszu
(kínai: 江苏, pinjin: Jiāngsū, magyar átírás: Csiangszu) a Kinai Népköztársaság keleti partjainál fekvő tartománya.
A buddhizmus története és Csiangszu · Csiangszu és Kínai buddhizmus ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
A buddhizmus története és Csing-dinasztia · Csing-dinasztia és Kínai buddhizmus ·
Dalai láma
A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco (2012-ben) A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója.
A buddhizmus története és Dalai láma · Dalai láma és Kínai buddhizmus ·
Dharmaguptaka
Közép-Ázsiai buddhista szerzetes tanít egy kínai szerzetest – Bezeklik Ezer Buddha-barlangok, 9-10. század A dharmaguptaka (szanszkrit: धर्मगुप्तक; kínai: 法藏部, pinjin: Fa-cang Puf) – forrástól függően – a tizennyolc vagy a húsz korai buddhista iskola egyike volt.
A buddhizmus története és Dharmaguptaka · Dharmaguptaka és Kínai buddhizmus ·
Fa-hszien
Fa-hszien művének első oldala, 12. századi kiadás Fa-hszien és Marco Polo szobra Szingapúrban (magyar tudományos átírásban: Fa-hien; 337 – 422 körül) kínai buddhista szerzetes, aki 399 és 412 között gyalog utazott Kínából Indiába, buddhista szenthelyeket látogatott meg – Hszincsiang, Pakisztán, India, Nepál, Banglades és Srí Lanka – és közben buddhista szövegeket gyűjtött és részletes feljegyzéseket készített utazásairól. Utazásairól készült könyvének címe Feljegyzések a buddhista országokról (佛囯记). utazása később számos szerzetest serkentett hasonló vállalkozásra, akik vagy szent szövegek után kutattak, vagy híres indiai mestereket kívántak felkeresni, vagy a buddhizmus szent helyeit akarták felkeresni (Lumbini, Bodh-Gaja, Váránaszi, Kusínagar stb.). A sok próbálkozásból csak kevés járt sikerrel. Faxian történelmi jelentősége az, hogy ő volt az első olyan kínai szerzetes, aki eljutott Indiába, ott hosszabb ideig tanult, majd szent szövegekkel visszatért Kínába. Utazásairól készített beszámolói fontos történelmi eseményeket rögzítettek. legfontosabb érdeme azonban nem a korai útleírás volt, hanem az, hogy számos kolostort alapított az általa bejárt területeken.
A buddhizmus története és Fa-hszien · Fa-hszien és Kínai buddhizmus ·
Fehér Ló-templom
A Fehér Ló templom (kínai: 白马寺, pinjin: Paj-ma sze) a hagyományok szerint Kína legelső buddhista temploma, amelyet i. sz.
A buddhizmus története és Fehér Ló-templom · Fehér Ló-templom és Kínai buddhizmus ·
Gandhára
A Gandhárai Birodalom hozzávetőleges határai a mai Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területén. Gandhára vagy Gándhára (szanszkrit: गन्धार, urdu: گندھارا) ősi királyság volt Szvat-, Pesavar-, Ravalpindi-, Ghazni-, Kandahár- és Kabul folyó völgyeiben és a Potovar-fennsíkon, a mai modern Észak-Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területein.
A buddhizmus története és Gandhára · Gandhára és Kínai buddhizmus ·
Gandhárai buddhista szövegek
A gandhárai buddhista szövegek a ma ismert legrégibb buddhista kéziratok az 1.
A buddhizmus története és Gandhárai buddhista szövegek · Gandhárai buddhista szövegek és Kínai buddhizmus ·
Gangesz
A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.
A buddhizmus története és Gangesz · Gangesz és Kínai buddhizmus ·
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
A buddhizmus története és Gautama Sziddhártha · Gautama Sziddhártha és Kínai buddhizmus ·
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
A buddhizmus története és Han-dinasztia · Han-dinasztia és Kínai buddhizmus ·
Hangcsou
Hangcsou (korábbi romanizált átírás szerint Hangchow, IPA) tartomány fővárosa és legnagyobb városa, közigazgatásilag szubtartományi szintű város a Jangce deltájában, Kelet-Kínában.
A buddhizmus története és Hangcsou · Hangcsou és Kínai buddhizmus ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
A buddhizmus története és Hinduizmus · Hinduizmus és Kínai buddhizmus ·
Honan
Honan (pinjin: Hénán, kínai: 河南) a Kinai Népköztársaság tartománya.
A buddhizmus története és Honan · Honan és Kínai buddhizmus ·
Hszüan-cang
(602 körül – 664. február 5.) kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító, aki a Tang-dinasztia korai időszakában készített beszámolókat a kínai és az indiai buddhizmus kapcsolatáról.
A buddhizmus története és Hszüan-cang · Hszüan-cang és Kínai buddhizmus ·
Hszian
Hszian (kínaiul: 西安, pinjin átírással: Xi’an) nagyváros Kínában: Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa.
A buddhizmus története és Hszian · Hszian és Kínai buddhizmus ·
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (ujgur nyelven) vagy kínaiul röviden Hszincsiang (kínai írással 新疆, pinjin átírással Xinjiang) Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
A buddhizmus története és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kínai buddhizmus ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
A buddhizmus története és India · India és Kínai buddhizmus ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
A buddhizmus története és Irán · Irán és Kínai buddhizmus ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
A buddhizmus története és Japán · Japán és Kínai buddhizmus ·
Jüan-dinasztia
A Jüan-dinasztia (元朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Yuán Cháo, klasszikus mongol nyelven: 70px Dai Ön Yeke Mongghul Ulus; mai mongol nyelven: 70px ИхЮань улс) volt az a mongol etnikumú uralkodóház, amely Kínában 1271 és 1368 között birtokolta a császári címet.
A buddhizmus története és Jüan-dinasztia · Jüan-dinasztia és Kínai buddhizmus ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
A buddhizmus története és Kína · Kína és Kínai buddhizmus ·
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
A buddhizmus története és Kínai nyelv · Kínai buddhizmus és Kínai nyelv ·
Kúkai
(774–835), posztumusz címén Kóbó daisi (弘法大師, Kōbō daishi) kora Heian-kori (794–1185) japán szerzetes, a buddhista singon szekta alapítója volt.
A buddhizmus története és Kúkai · Kínai buddhizmus és Kúkai ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A buddhizmus története és Kereszténység · Kínai buddhizmus és Kereszténység ·
Kereszténység Kínában
Misszionárius prédikál a kínaiaknak a 19. század végén A kereszténység Kínában már a Kr.
A buddhizmus története és Kereszténység Kínában · Kínai buddhizmus és Kereszténység Kínában ·
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A buddhizmus története és Kolostor · Kínai buddhizmus és Kolostor ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
A buddhizmus története és Konfucianizmus · Kínai buddhizmus és Konfucianizmus ·
Korea (történelmi)
Korea egy régió a Koreai-félsziget területén, ahol Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát.
A buddhizmus története és Korea (történelmi) · Kínai buddhizmus és Korea (történelmi) ·
Kuanjin
A Hórjúdzsi Kannonja Guanjin vagy Kuanjin (kínai: 觀音 / 观音, pinjin: guānyīn, W.-G.: Kuan-yin) az egyik legnépszerűbb bódhiszattva a buddhista kelet-ázsiai világban.
A buddhizmus története és Kuanjin · Kínai buddhizmus és Kuanjin ·
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
A buddhizmus története és Kusánok · Kínai buddhizmus és Kusánok ·
Kusínagar
Kushinagar (hindi nyelven: कुशीनगर, páli nyelven: Kuszinárá) kisváros India északkeleti részén, Uttar Prades szövetségi államban.
A buddhizmus története és Kusínagar · Kínai buddhizmus és Kusínagar ·
Lókakséma
Lókakséma (kínai: 支婁迦讖, pinjin:, vagy röviden 支讖) buddhista szerzetes, aki a legkorábban fordított le mahájána szútrákat kínai nyelvre.
A buddhizmus története és Lókakséma · Kínai buddhizmus és Lókakséma ·
Lótusz szútra
Avalókitésvara bodhiszattva, aki először tűnik fel a ''Lótusz-szútrában'' A Lótusz szútra (szanszkrit: Szaddharma Pundaríka szútra) az egyik legnépszerűbb és legjelentősebb mahájána szútra.
A buddhizmus története és Lótusz szútra · Kínai buddhizmus és Lótusz szútra ·
Lojang
Lojang (kínaiul: 洛阳, pinjin átírással: Luòyáng) nagyváros Kelet-Kínában, Honan tartományban, a Luo folyó partján.
A buddhizmus története és Lojang · Kínai buddhizmus és Lojang ·
Lumbini
Lumbini (szanszkrit:, "a szeretetreméltó") egy buddhista zarándokhely a nepáli Rupandehi körzetben, közel az indiai határhoz.
A buddhizmus története és Lumbini · Kínai buddhizmus és Lumbini ·
Lungmen-barlangok
A Lungmen-barlangok (angolos alakban: Longmen-barlangok, 龍門石窟/ 龙门石窟, kínaiul: „sárkánykapu-barlangok”) Kína keleti részében, a Jisuj folyó nyugati partján, Honan (Henan) tartományban, Lojang (Luoyang) várostól délre 12 km-re található buddhista sziklatemplomok.
A buddhizmus története és Lungmen-barlangok · Kínai buddhizmus és Lungmen-barlangok ·
Mahájána
A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána – a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.
A buddhizmus története és Mahájána · Kínai buddhizmus és Mahájána ·
Mahájána szútrák
A mahájána szútrák buddhista írások gyűjteménye, amelyet a mahájána buddhizmus különböző hagyományai saját kánonként fogadnak el.
A buddhizmus története és Mahájána szútrák · Kínai buddhizmus és Mahájána szútrák ·
Mahászánghika
Oroszlánok a száncsi buddhista emlékek között - itt volt a Csaitika iskola korábbi központja. A mahászánghika (szanszkrit: महासांघिक mahāsāṃghika; kínai: 大眾部; pinjin: Dàzhòng Bù, magyar jelentése: a "Nagy Szangha") az ősi India egyik korai buddhista iskolája volt.
A buddhizmus története és Mahászánghika · Kínai buddhizmus és Mahászánghika ·
Mandala
A mandala (szanszkrit: मण्डल, maṇḍala) a kozmosz, illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási ábrázolása.
A buddhizmus története és Mandala · Kínai buddhizmus és Mandala ·
Nara (Japán)
Nara (japánul 奈良市, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye.
A buddhizmus története és Nara (Japán) · Kínai buddhizmus és Nara (Japán) ·
Nágárdzsuna
Nágárdzsuna (dévanágari::नागार्जुन, IAST: Nāgārjuna) 2–3.
A buddhizmus története és Nágárdzsuna · Kínai buddhizmus és Nágárdzsuna ·
Nálanda
Nálanda (vagy Nálandá, dévanágari: नालन्दा, IAST: Nālandā) az 5. században alapított tudásközpont India területén, a mai Bihár szövetségi államban, Patnától közúton kb.
A buddhizmus története és Nálanda · Kínai buddhizmus és Nálanda ·
Neokonfucianizmus
A neokonfucianizmus (kínaiul: 宋明理學, szó szerint: „A - és Ming-kori elv-iskola”) a Szung-korban kialakult szellemi irányzat, amely a klasszikus konfuciánus tanítások újraértelmezésével, megreformálásával reagált a taoista és buddhista elképzelésekre.
A buddhizmus története és Neokonfucianizmus · Kínai buddhizmus és Neokonfucianizmus ·
Nepál
Nepál (nepáli: नेपाल), hivatalosan a Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság (nepáli: सङ्घीय लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल, átírással: Szanghíja Lokatántrik Ganatantra Nepál) tengertől elzárt ország Dél-Ázsiában.
A buddhizmus története és Nepál · Kínai buddhizmus és Nepál ·
Nicsiren buddhizmus
A nicsiren buddhizmus (日蓮系諸宗派: nicsirenkei so súha) a mahájána buddhizmus egyik ága, amely a 13. században élt japán szerzetes, Nicsiren (1222–1282) tanításaira épül.
A buddhizmus története és Nicsiren buddhizmus · Kínai buddhizmus és Nicsiren buddhizmus ·
Pagoda
Egy 1056-ban épült kínai pagoda A pagoda toronyszerű, többszintes, kőből, téglából vagy fából készült építmény, főként Kelet- és Délkelet-Ázsiában; általában buddhista templomegyüttes része.
A buddhizmus története és Pagoda · Kínai buddhizmus és Pagoda ·
Parinirvána
történelmi Buddha halála, a '''Mahaparinirvána''', Gandhára 2-3. századi dombormű. A parinirvána (szanszkrit: parinirvāṇa; páli: parinibbāna; tibeti: yongs su mya ngan las 'das pa) a buddhizmusban halál pillanata után bekövetkező nirvánára utal, amely azon személyek testével történik halálukkor, akik még életük során elérték a nirvánát.
A buddhizmus története és Parinirvána · Kínai buddhizmus és Parinirvána ·
Páli nyelv
A páli nyelv (IAST: Pāḷi) ókori középind (prákrit) nyelv az indoárja nyelvek közül.
A buddhizmus története és Páli nyelv · Kínai buddhizmus és Páli nyelv ·
Pártusok
Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.
A buddhizmus története és Pártusok · Kínai buddhizmus és Pártusok ·
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
A buddhizmus története és Selyemút · Kínai buddhizmus és Selyemút ·
Singon buddhizmus
Mahávairocsana körül. A Singon buddhizmus (japánul 真言宗 Singon sú) az egyik legnépszerűbb buddhista irányzat Japánban, amely egyike a Vadzsrajána buddhizmus kevés túlélőjének.
A buddhizmus története és Singon buddhizmus · Kínai buddhizmus és Singon buddhizmus ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
A buddhizmus története és Szanszkrit nyelv · Kínai buddhizmus és Szanszkrit nyelv ·
Szarvásztiváda
vinaját követi. A szarvásztiváda (szanszkrit: सर्वास्तिवाद; kínai: 說一切有部, pinjin: Shuō Yīqièyǒu Bù) korai buddhista iskola volt, amely a mindenkori (múlt, jelen, jövő) dharma birtokosának vallotta magát.
A buddhizmus története és Szarvásztiváda · Kínai buddhizmus és Szarvásztiváda ·
Szótó
A szótó iskola (japán: 曹洞宗, szótó su) a zen buddhizmus három hagyományos iskolája közül a legnagyobb (a másik kettő a rinzai és az óbaku).
A buddhizmus története és Szótó · Kínai buddhizmus és Szótó ·
Szútra
A szútra (szanszkrit: सूत्र, páli: szutta, magadhi prakrit: szúja) a hinduizmusban és a buddhizmusban manuálé vagy egyéb szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény.
A buddhizmus története és Szútra · Kínai buddhizmus és Szútra ·
Sztúpa
Száncsiban lévő Nagy Sztúpa A sztúpa (szanszkrit stūpa, halom) a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja.
A buddhizmus története és Sztúpa · Kínai buddhizmus és Sztúpa ·
Szucsou
Szucsou (régebbi angolos latin betűs átírással Soochow), az egyik leghosszabb történelmi múltra visszatekintő, a 21.
A buddhizmus története és Szucsou · Kínai buddhizmus és Szucsou ·
Szung-dinasztia
Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.
A buddhizmus története és Szung-dinasztia · Kínai buddhizmus és Szung-dinasztia ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
A buddhizmus története és Tang-dinasztia · Kínai buddhizmus és Tang-dinasztia ·
Taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.
A buddhizmus története és Taoizmus · Kínai buddhizmus és Taoizmus ·
Tarim-medence
A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal) A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.
A buddhizmus története és Tarim-medence · Kínai buddhizmus és Tarim-medence ·
Tendai
Tendai pap A tendai buddhizmus a mahájána buddhizmus egyik japán iskolája, amely a kínai tientaj vagy Lótusz szútra iskolából alakult ki.
A buddhizmus története és Tendai · Kínai buddhizmus és Tendai ·
Théraváda
A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.
A buddhizmus története és Théraváda · Kínai buddhizmus és Théraváda ·
Tiszta Föld buddhizmus
Amitábha Buddha és segítői: Avalókitésvara (jobbra) és Mahászthámaprápta (balra) bodhiszattvák. A Tiszta Föld buddhizmus (kínai: 淨土宗, pinjin: Jìngtǔzōng; japán: 浄土仏教, dzsódo bukkjó; koreai: 정토종, csongthodzsong; vietnámi: Tịnh Độ Tông), más néven amidizmus a mahájána buddhizmus ága, a kelet-ázsiai buddhizmus egyik legnépszerűbb hagyománya, amely Amitábha Buddha kultuszára épül.
A buddhizmus története és Tiszta Föld buddhizmus · Kínai buddhizmus és Tiszta Föld buddhizmus ·
Upószatha
Az upószatha (szanszkrit: Upavasatha) buddhista önmegtartóztatási nap, amelyet i. e. 500 óta tartanak a vallás gyakorlói a hagyományosan buddhista országokban.
A buddhizmus története és Upószatha · Kínai buddhizmus és Upószatha ·
Vadzsrajána
A vadzsrajána buddhizmus (Dévanágari írással: वज्रयान; szanszkrit: mennykő- vagy gyémánt jármű,, ocsirt hölgön; más néven: tantrikus buddhizmus, tantrajána, mantrajána, titkos mantra vagy ezoterikus buddhizmus) a mahájána buddhizmus tantrikus változata, egy összetett és sokarcú, ezoterikus, buddhista gondolati és gyakorlati rendszer, amely néhány évszázad alatt alakult ki, sok következetlenséget és eltérő nézeteket tartalmaz.
A buddhizmus története és Vadzsrajána · Kínai buddhizmus és Vadzsrajána ·
Vairócsana
Vairócsana vagy Mahávairócsana (szanszkrit वैरोचन Vairocana, Mahāvairocana, kínaiul 大日如來 Dàrì Rúlái illetve 毘盧遮那佛 Pílúzhēnàfó, japánul 大日如来 Dainicsi njorai illetve 毘盧遮那仏 Birusana-bucu, tibetiül རྣམ་པར་སྣང་མཛད rNam-par-snang mdzad, koreaiul 비로자나불 毘盧遮那佛 Birojanabul vagy 대일여래 大日如來 Daeil Yeorae, vietnámiul Đại Nhật Như Lai) egy égi buddha, akit (pl. az Avatamszaka szútrában) gyakorta értelmeznek a történelmi Buddha boldogság testeként; úgyis hivatkoznak rá, mint a Buddha igazság teste illetve "a nagy nap buddha." A kínai-japán buddhizmusban úgy tekintenek rá, mint az üresség buddhista koncepciójának megtestesítőjére.
A buddhizmus története és Vairócsana · Kínai buddhizmus és Vairócsana ·
Váránaszi
Váránaszi (dévanágari: वाराणसी, angol: Varanasi, korábbi nevén Benáresz (angol: Benares) Uttar Prades szövetségi állam egyik legnagyobb városa India északi részén, a Hindusztáni-alföld nyugati felén, a Gangesz folyó bal partján. A hinduizmus hét szent városának egyike; ipari, kulturális és kereskedelmi központ.
A buddhizmus története és Váránaszi · Kínai buddhizmus és Váránaszi ·
Vietnám
Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.
A buddhizmus története és Vietnám · Kínai buddhizmus és Vietnám ·
Vihára
A vihára (विहार, vihāra) buddhista kolostor szanszkrit és páli nyelven.
A buddhizmus története és Vihára · Kínai buddhizmus és Vihára ·
Vinaja
A Vinaja (páli és szanszkrit nyelven, szó szerint 'kivezetés', 'oktatás', 'tan') egy szabálygyűjtemény a Buddhista szerzetes közösségek (szangha) számára.
A buddhizmus története és Vinaja · Kínai buddhizmus és Vinaja ·
Zen
A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmusból eredeztethető tan, rendszer, amelynek lényege a jelenségek valódi természetének megismerése, beleértve a zent gyakorlók belső természetét is, sőt a megvilágosodáson túli természetet is, annak felismerése, hogy egyetlen buddha-természet létezik csupán.
A buddhizmus története és Zen · Kínai buddhizmus és Zen ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
A buddhizmus története és Zoroasztrizmus · Kínai buddhizmus és Zoroasztrizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A buddhizmus története és Kínai buddhizmus
- Mi van a közös A buddhizmus története és Kínai buddhizmus
- Közötti hasonlóságok A buddhizmus története és Kínai buddhizmus
Összehasonlítását A buddhizmus története és Kínai buddhizmus
A buddhizmus története 392 kapcsolatokat, ugyanakkor Kínai buddhizmus 275. Ami közös bennük 98, a Jaccard index 14.69% = 98 / (392 + 275).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A buddhizmus története és Kínai buddhizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: