Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom
A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom 47 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Ausztria, Balkán (térség), Bécs, Bosznia-Hercegovina, Boszporusz, Budapest, Dalmácia, Dardanellák, Egyiptom, Első világháború, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Európa, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Franciaország, Görögország, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Horvátország, I. Péter orosz cár, III. János lengyel király, Jón-tenger, Kahlenbergi csata, Kamjanec-Pogyilszkij, Karlócai béke, Konstantinápoly, Krím, Krími Tatár Kánság, ..., Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Párkányi csata, Peloponnészosz, Spanyolok, Spanyolország, Szalánkeméni csata, Szerbek, Szerbia, Török háborúk Magyarországon, Thököly Imre, Tunisz, Ukrajna, Velencei Köztársaság, XIV. Lajos francia király. Bővíteni index (17 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról · A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
A Szent Liga háborúja és Ausztria · Ausztria és Oszmán Birodalom ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
A Szent Liga háborúja és Balkán (térség) · Balkán (térség) és Oszmán Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A Szent Liga háborúja és Bécs · Bécs és Oszmán Birodalom ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
A Szent Liga háborúja és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom ·
Boszporusz
A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.
A Szent Liga háborúja és Boszporusz · Boszporusz és Oszmán Birodalom ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
A Szent Liga háborúja és Budapest · Budapest és Oszmán Birodalom ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
A Szent Liga háborúja és Dalmácia · Dalmácia és Oszmán Birodalom ·
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
A Szent Liga háborúja és Dardanellák · Dardanellák és Oszmán Birodalom ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
A Szent Liga háborúja és Egyiptom · Egyiptom és Oszmán Birodalom ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
A Szent Liga háborúja és Első világháború · Első világháború és Oszmán Birodalom ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
A Szent Liga háborúja és Erdély · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
A Szent Liga háborúja és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Oszmán Birodalom ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
A Szent Liga háborúja és Európa · Európa és Oszmán Birodalom ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
A Szent Liga háborúja és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Oszmán Birodalom ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
A Szent Liga háborúja és Fekete-tenger · Fekete-tenger és Oszmán Birodalom ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
A Szent Liga háborúja és Franciaország · Franciaország és Oszmán Birodalom ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
A Szent Liga háborúja és Görögország · Görögország és Oszmán Birodalom ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A Szent Liga háborúja és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
A Szent Liga háborúja és Havasalföld · Havasalföld és Oszmán Birodalom ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
A Szent Liga háborúja és Horvátország · Horvátország és Oszmán Birodalom ·
I. Péter orosz cár
I.
A Szent Liga háborúja és I. Péter orosz cár · I. Péter orosz cár és Oszmán Birodalom ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
A Szent Liga háborúja és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Oszmán Birodalom ·
Jón-tenger
A Jón-tenger határai: sárga. hagyományos határ, narancsszín az Olasz Meteorológiai Szolgálat, piros a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet szerint A Jón-tenger (olaszul Mare Ionio; görögül Ιόνιο Πέλαγος / Jónio Pélagosz; albánul Deti Jon; latinul Mare Ionium) a Földközi-tenger peremtengere, az Adriai-tenger déli előtengere Olaszország (Szicília, Calabria, Salentói-félsziget) és Albánia délnyugati, illetve Görögország nyugati partjai között.
A Szent Liga háborúja és Jón-tenger · Jón-tenger és Oszmán Birodalom ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
A Szent Liga háborúja és Kahlenbergi csata · Kahlenbergi csata és Oszmán Birodalom ·
Kamjanec-Pogyilszkij
Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, örmény nyelven Կամիանեց-Պոդոլսկի) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területén, a Kamjanec-pogyilszkiji járás székhelye.
A Szent Liga háborúja és Kamjanec-Pogyilszkij · Kamjanec-Pogyilszkij és Oszmán Birodalom ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
A Szent Liga háborúja és Karlócai béke · Karlócai béke és Oszmán Birodalom ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
A Szent Liga háborúja és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Oszmán Birodalom ·
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
A Szent Liga háborúja és Krím · Krím és Oszmán Birodalom ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
A Szent Liga háborúja és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Oszmán Birodalom ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
A Szent Liga háborúja és Lengyelország · Lengyelország és Oszmán Birodalom ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A Szent Liga háborúja és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A Szent Liga háborúja és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
A Szent Liga háborúja és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom ·
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
A Szent Liga háborúja és Párkányi csata · Oszmán Birodalom és Párkányi csata ·
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
A Szent Liga háborúja és Peloponnészosz · Oszmán Birodalom és Peloponnészosz ·
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
A Szent Liga háborúja és Spanyolok · Oszmán Birodalom és Spanyolok ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
A Szent Liga háborúja és Spanyolország · Oszmán Birodalom és Spanyolország ·
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
A Szent Liga háborúja és Szalánkeméni csata · Oszmán Birodalom és Szalánkeméni csata ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
A Szent Liga háborúja és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
A Szent Liga háborúja és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
A Szent Liga háborúja és Török háborúk Magyarországon · Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
A Szent Liga háborúja és Thököly Imre · Oszmán Birodalom és Thököly Imre ·
Tunisz
Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.
A Szent Liga háborúja és Tunisz · Oszmán Birodalom és Tunisz ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
A Szent Liga háborúja és Ukrajna · Oszmán Birodalom és Ukrajna ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
A Szent Liga háborúja és Velencei Köztársaság · Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
A Szent Liga háborúja és XIV. Lajos francia király · Oszmán Birodalom és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom
- Mi van a közös A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom
- Közötti hasonlóságok A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom
Összehasonlítását A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom
A Szent Liga háborúja 115 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 9.69% = 47 / (115 + 370).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
