Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság

A Magyar Királyság a kora újkorban vs. Osztrák Császárság

A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig. Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság

A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság 15 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút monarchia, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, I. Ferenc magyar király, Kiegyezés, Magyar Királyság, Német nyelv, Ortodox kereszténység, Osztrák örökös tartományok, Osztrák–Magyar Monarchia, Római katolikus egyház, Rudolf magyar király, Szlovén nyelv, Zsidó vallás.

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Abszolút monarchia · Abszolút monarchia és Osztrák Császárság · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Osztrák Császárság · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Osztrák Császárság · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és Osztrák Császárság · Többet látni »

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Ferenc magyar király · I. Ferenc magyar király és Osztrák Császárság · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Kiegyezés · Kiegyezés és Osztrák Császárság · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Osztrák Császárság · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Német nyelv · Német nyelv és Osztrák Császárság · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Osztrák Császárság · Többet látni »

Osztrák örökös tartományok

A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák örökös tartományok · Osztrák örökös tartományok és Osztrák Császárság · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák Császárság és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Római katolikus egyház · Osztrák Császárság és Római katolikus egyház · Többet látni »

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Rudolf magyar király · Osztrák Császárság és Rudolf magyar király · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Szlovén nyelv · Osztrák Császárság és Szlovén nyelv · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

A Magyar Királyság a kora újkorban és Zsidó vallás · Osztrák Császárság és Zsidó vallás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság

A Magyar Királyság a kora újkorban 150 kapcsolatokat, ugyanakkor Osztrák Császárság 84. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 6.41% = 15 / (150 + 84).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »