Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem 71 közös dolog (a Uniópédia): A középkori Magyar Királyság története, Abszolút monarchia, Érsekújvár, Bajor Hercegség, Bocskai-felkelés, Buda (történelmi település), Drinápolyi béke (1568), Ellenreformáció, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Esztergom, Evangélikus kereszténység, Főkegyúri jog, Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso, Gubernium, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Horvátok, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, II. Ferdinánd magyar király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, Illésházy István (nádor), ..., Kálvinizmus, Kecskeméti Károly (történész), Kiegyezés, Királyi Magyarország, Klérus, Koncepciós per, Magyar Királyi Kamara, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország uralkodóinak listája, Mária Terézia magyar királynő, Miksa magyar király, Mohácsi csata, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Német nyelv, Oszmán Birodalom, Osztrák örökös tartományok, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Passzív ellenállás, Pázmány Péter, Pozsony, Rákóczi-szabadságharc, Rákosi végzés, Római katolikus egyház, Rend (feudalizmus), Rendi országgyűlés, Rudolf magyar király, Soproni országgyűlés, Speyeri szerződés, Szent Erzsébet-dóm, Szepesi Kamara, Szerbek, Török hódoltság, Tizenöt éves háború, Udvari Haditanács, Zsigmond magyar király, 16. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (41 több) »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
A Magyar Királyság a kora újkorban és A középkori Magyar Királyság története · A középkori Magyar Királyság története és Magyar történelem ·
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Abszolút monarchia · Abszolút monarchia és Magyar történelem ·
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Érsekújvár és A Magyar Királyság a kora újkorban · Érsekújvár és Magyar történelem ·
Bajor Hercegség
A Bajor Hercegség a 10.-19.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Bajor Hercegség · Bajor Hercegség és Magyar történelem ·
Bocskai-felkelés
A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai-felkelés · Bocskai-felkelés és Magyar történelem ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Magyar történelem ·
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Drinápolyi béke (1568) · Drinápolyi béke (1568) és Magyar történelem ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Magyar történelem ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély · Erdély és Magyar történelem ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Magyar történelem ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Esztergom · Esztergom és Magyar történelem ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Magyar történelem ·
Főkegyúri jog
A főkegyúri jog (más néven királyi legfőbb kegyúri jog; latinul ius supremi patronatus) a Magyarország apostoli királyának felségjoga volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Főkegyúri jog · Főkegyúri jog és Magyar történelem ·
Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
Giovan Giacomo Barbiano, Belgioioso grófja ((1565 – Liège, 1626. október 18.) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány. Egyéb névformái: Giovan Giacomo da Barbiano, kortárs dokumentumokban előfordulnak a németes Johann Jakob (von) Barbiano és a magyaros Barbiano Belgiosi János Jakab névformák is. Nemesi utónevét (ejtsd kb. beldzsojózó) időnként Belgiojoso betűzéssel is írják.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso · Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso és Magyar történelem ·
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Gubernium · Gubernium és Magyar történelem ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Győr · Győr és Magyar történelem ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Magyar történelem ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Magyar történelem ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Magyar történelem ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Horvátok · Horvátok és Magyar történelem ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Magyar történelem ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. János magyar király · I. János magyar király és Magyar történelem ·
I. Lipót magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Magyar történelem ·
I. Mátyás magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyar történelem ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és Magyar történelem ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király · II. János magyar király és Magyar történelem ·
II. Lajos magyar király
II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Magyar történelem ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Magyar történelem ·
III. Károly magyar király
III.
A Magyar Királyság a kora újkorban és III. Károly magyar király · III. Károly magyar király és Magyar történelem ·
Illésházy István (nádor)
Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Illésházy István (nádor) · Illésházy István (nádor) és Magyar történelem ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Magyar történelem ·
Kecskeméti Károly (történész)
Kecskeméti Károly (Budapest, 1933. augusztus 19. – Párizs, 2021. április 2.) franciaországi magyar levéltáros-történész.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kecskeméti Károly (történész) · Kecskeméti Károly (történész) és Magyar történelem ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kiegyezés · Kiegyezés és Magyar történelem ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Királyi Magyarország · Királyi Magyarország és Magyar történelem ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Klérus · Klérus és Magyar történelem ·
Koncepciós per
A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Koncepciós per · Koncepciós per és Magyar történelem ·
Magyar Királyi Kamara
A Magyar Kamara (Camera Hungarica) a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt a 16. századtól.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyi Kamara · Magyar Királyi Kamara és Magyar történelem ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyar történelem ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyar történelem ·
Magyarok
Nincs leírás.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyarok · Magyar történelem és Magyarok ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar történelem és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Mária Terézia magyar királynő · Mária Terézia magyar királynő és Magyar történelem ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Miksa magyar király · Magyar történelem és Miksa magyar király ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Mohácsi csata · Magyar történelem és Mohácsi csata ·
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádasdy Tamás (nádor) · Magyar történelem és Nádasdy Tamás (nádor) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádor · Magyar történelem és Nádor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Német nyelv · Magyar történelem és Német nyelv ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Oszmán Birodalom · Magyar történelem és Oszmán Birodalom ·
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák örökös tartományok · Magyar történelem és Osztrák örökös tartományok ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyar történelem és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Partium · Magyar történelem és Partium ·
Passzív ellenállás
A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Passzív ellenállás · Magyar történelem és Passzív ellenállás ·
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Pázmány Péter · Magyar történelem és Pázmány Péter ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Pozsony · Magyar történelem és Pozsony ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákóczi-szabadságharc · Magyar történelem és Rákóczi-szabadságharc ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákosi végzés · Magyar történelem és Rákosi végzés ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Római katolikus egyház · Magyar történelem és Római katolikus egyház ·
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rend (feudalizmus) · Magyar történelem és Rend (feudalizmus) ·
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rendi országgyűlés · Magyar történelem és Rendi országgyűlés ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rudolf magyar király · Magyar történelem és Rudolf magyar király ·
Soproni országgyűlés
A soproni országgyűlés az 1681-es évben I. Lipót magyar király által Sopronba összehívott országgyűlés volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Soproni országgyűlés · Magyar történelem és Soproni országgyűlés ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Speyeri szerződés · Magyar történelem és Speyeri szerződés ·
Szent Erzsébet-dóm
A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szent Erzsébet-dóm · Magyar történelem és Szent Erzsébet-dóm ·
Szepesi Kamara
A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szepesi Kamara · Magyar történelem és Szepesi Kamara ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szerbek · Magyar történelem és Szerbek ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
A Magyar Királyság a kora újkorban és Török hódoltság · Magyar történelem és Török hódoltság ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Tizenöt éves háború · Magyar történelem és Tizenöt éves háború ·
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Udvari Haditanács · Magyar történelem és Udvari Haditanács ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Zsigmond magyar király · Magyar történelem és Zsigmond magyar király ·
16. század
A 16.
16. század és A Magyar Királyság a kora újkorban · 16. század és Magyar történelem ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és A Magyar Királyság a kora újkorban · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar történelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem
- Mi van a közös A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem
- Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem
Összehasonlítását A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem
A Magyar Királyság a kora újkorban 150 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar történelem 701. Ami közös bennük 71, a Jaccard index 8.34% = 71 / (150 + 701).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
