Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem 93 közös dolog (a Uniópédia): A középkori Magyar Királyság története, A török kiűzése Magyarországról, Abszolút monarchia, Érsekújvár, Bajor Hercegség, Batthyány család, Bocskai-felkelés, Bosznia-Hercegovina, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Burgenlandi horvátok, Csernojevics Arzén, Csolnok, Dorog, Drinápolyi béke (1568), Ellenreformáció, Erdély, Erdődy család, Esztergom, Evangélikus kereszténység, Főkegyúri jog, Fekete-erdő, Felső-Magyarország, Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso, Gubernium, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Harmincéves háború, História (folyóirat), ..., I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. József magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Zsigmond lengyel király, II. Ferdinánd magyar király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, Illésházy István (nádor), Jagelló Izabella magyar királyné, Kálvinizmus, Kecskeméti Károly (történész), Királyi Magyarország, Kiváltság, Klérus, Komárom története, Koncepciós per, Magyar Királyi Kamara, Magyar Királyság, Magyar történelem, Magyar Udvari Kancellária, Magyarok, Mária Terézia magyar királynő, Miksa magyar király, Mocsár, Mohácsi csata, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Német nyelv, Országbíró, Oszmán Birodalom, Osztrák örökös tartományok, Partium, Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600), Pázmány Péter, Pilisvörösvár, Pozsony, Rákosi végzés, Római katolikus egyház, Rend (feudalizmus), Rendi országgyűlés, Rudolf magyar király, Soproni országgyűlés, Speyeri szerződés, Svábföld, Szent Erzsébet-dóm, Szepesi Kamara, Szerbek, Török hódoltság, Tizenöt éves háború, Udvari Haditanács, Udvari Kamara, V. Károly német-római császár, Váradi béke, Végvár, Zsigmond magyar király, 1530-as évek, 1540-es évek, 1550-es évek, 16. század. Bővíteni index (63 több) »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
A Magyar Királyság a kora újkorban és A középkori Magyar Királyság története · A középkori Magyar Királyság története és Kora újkori magyar történelem ·
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A Magyar Királyság a kora újkorban és A török kiűzése Magyarországról · A török kiűzése Magyarországról és Kora újkori magyar történelem ·
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Abszolút monarchia · Abszolút monarchia és Kora újkori magyar történelem ·
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Érsekújvár és A Magyar Királyság a kora újkorban · Érsekújvár és Kora újkori magyar történelem ·
Bajor Hercegség
A Bajor Hercegség a 10.-19.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Bajor Hercegség · Bajor Hercegség és Kora újkori magyar történelem ·
Batthyány család
II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Batthyány család · Batthyány család és Kora újkori magyar történelem ·
Bocskai-felkelés
A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai-felkelés · Bocskai-felkelés és Kora újkori magyar történelem ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Kora újkori magyar történelem ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Kora újkori magyar történelem ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Buda török kézre kerülése · Buda török kézre kerülése és Kora újkori magyar történelem ·
Burgenlandi horvátok
Burgenlandi horvátok vagy más néven gradistyei horvátok (IPA) horvát etnikai csoport, akik Burgenland tartományban, Nyugat-Magyarországon ill.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Burgenlandi horvátok · Burgenlandi horvátok és Kora újkori magyar történelem ·
Csernojevics Arzén
Csernojevics Arzén (III. Arsenije Čarnojević, Csarnojevics Arszenije, Arsenius; – Арсеније III Чарнојевић – Аесеније III Црнојевић – Αρσένιος Τσιρνόγεβιτς) (Cetinje-Bajice, 1633 körül – Bécs, 1706. október 27.) ipeki (ma Peja) pátriárka, majd szentendrei (krusedoli) metropolita.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Csernojevics Arzén · Csernojevics Arzén és Kora újkori magyar történelem ·
Csolnok
Csolnok község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Csolnok · Csolnok és Kora újkori magyar történelem ·
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Dorog · Dorog és Kora újkori magyar történelem ·
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Drinápolyi béke (1568) · Drinápolyi béke (1568) és Kora újkori magyar történelem ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Kora újkori magyar történelem ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély · Erdély és Kora újkori magyar történelem ·
Erdődy család
Az Erdődy (Erdődi) család (monyorókeréki és monoszlói) a Bakócz családtól származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és a papi pályára lépve emelkedtek fel.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdődy család · Erdődy család és Kora újkori magyar történelem ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Esztergom · Esztergom és Kora újkori magyar történelem ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Kora újkori magyar történelem ·
Főkegyúri jog
A főkegyúri jog (más néven királyi legfőbb kegyúri jog; latinul ius supremi patronatus) a Magyarország apostoli királyának felségjoga volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Főkegyúri jog · Főkegyúri jog és Kora újkori magyar történelem ·
Fekete-erdő
A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Fekete-erdő · Fekete-erdő és Kora újkori magyar történelem ·
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Felső-Magyarország · Felső-Magyarország és Kora újkori magyar történelem ·
Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
Giovan Giacomo Barbiano, Belgioioso grófja ((1565 – Liège, 1626. október 18.) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány. Egyéb névformái: Giovan Giacomo da Barbiano, kortárs dokumentumokban előfordulnak a németes Johann Jakob (von) Barbiano és a magyaros Barbiano Belgiosi János Jakab névformák is. Nemesi utónevét (ejtsd kb. beldzsojózó) időnként Belgiojoso betűzéssel is írják.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso · Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso és Kora újkori magyar történelem ·
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Gubernium · Gubernium és Kora újkori magyar történelem ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Győr · Győr és Kora újkori magyar történelem ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Kora újkori magyar történelem ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Kora újkori magyar történelem ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Kora újkori magyar történelem ·
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és História (folyóirat) · História (folyóirat) és Kora újkori magyar történelem ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. János magyar király · I. János magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
I. József magyar király
I. József (Bécs, 1678.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. József magyar király · I. József magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
I. Lipót magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
I. Mátyás magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és Kora újkori magyar történelem ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király · II. János magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
II. Lajos magyar király
II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Kora újkori magyar történelem ·
III. Károly magyar király
III.
A Magyar Királyság a kora újkorban és III. Károly magyar király · III. Károly magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
Illésházy István (nádor)
Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Illésházy István (nádor) · Illésházy István (nádor) és Kora újkori magyar történelem ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Jagelló Izabella magyar királyné · Jagelló Izabella magyar királyné és Kora újkori magyar történelem ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Kora újkori magyar történelem ·
Kecskeméti Károly (történész)
Kecskeméti Károly (Budapest, 1933. augusztus 19. – Párizs, 2021. április 2.) franciaországi magyar levéltáros-történész.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kecskeméti Károly (történész) · Kecskeméti Károly (történész) és Kora újkori magyar történelem ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Királyi Magyarország · Királyi Magyarország és Kora újkori magyar történelem ·
Kiváltság
pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kiváltság · Kiváltság és Kora újkori magyar történelem ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Klérus · Klérus és Kora újkori magyar történelem ·
Komárom története
Az izsai Leányvár egykori római légiós települése (Celemantia) A mai Komárom (szlovákul Komárno, Szlovákia) területe valószínűleg a korai bronzkor óta folyamatosan lakott volt, ezt az itt előkerült régészeti leletek is bizonyítják.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Komárom története · Komárom története és Kora újkori magyar történelem ·
Koncepciós per
A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Koncepciós per · Koncepciós per és Kora újkori magyar történelem ·
Magyar Királyi Kamara
A Magyar Kamara (Camera Hungarica) a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt a 16. századtól.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyi Kamara · Kora újkori magyar történelem és Magyar Királyi Kamara ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyság · Kora újkori magyar történelem és Magyar Királyság ·
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem · Kora újkori magyar történelem és Magyar történelem ·
Magyar Udvari Kancellária
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Udvari Kancellária · Kora újkori magyar történelem és Magyar Udvari Kancellária ·
Magyarok
Nincs leírás.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyarok · Kora újkori magyar történelem és Magyarok ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Mária Terézia magyar királynő · Kora újkori magyar történelem és Mária Terézia magyar királynő ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Miksa magyar király · Kora újkori magyar történelem és Miksa magyar király ·
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Mocsár · Kora újkori magyar történelem és Mocsár ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Mohácsi csata · Kora újkori magyar történelem és Mohácsi csata ·
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádasdy Tamás (nádor) · Kora újkori magyar történelem és Nádasdy Tamás (nádor) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádor · Kora újkori magyar történelem és Nádor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Német nyelv · Kora újkori magyar történelem és Német nyelv ·
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Országbíró · Kora újkori magyar történelem és Országbíró ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Oszmán Birodalom · Kora újkori magyar történelem és Oszmán Birodalom ·
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák örökös tartományok · Kora újkori magyar történelem és Osztrák örökös tartományok ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Partium · Kora újkori magyar történelem és Partium ·
Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)
Pozsonyi gróf Pálffy (II.) Miklós (Csábrág, 1552. december 7. – Vöröskő vára, 1600. április 23.) hadvezér, akit kortársai, mint a keresztény hősiesség példaképét ünnepelték.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600) · Kora újkori magyar történelem és Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600) ·
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Pázmány Péter · Kora újkori magyar történelem és Pázmány Péter ·
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Pilisvörösvár · Kora újkori magyar történelem és Pilisvörösvár ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Pozsony · Kora újkori magyar történelem és Pozsony ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákosi végzés · Kora újkori magyar történelem és Rákosi végzés ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Római katolikus egyház · Kora újkori magyar történelem és Római katolikus egyház ·
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rend (feudalizmus) · Kora újkori magyar történelem és Rend (feudalizmus) ·
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rendi országgyűlés · Kora újkori magyar történelem és Rendi országgyűlés ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rudolf magyar király · Kora újkori magyar történelem és Rudolf magyar király ·
Soproni országgyűlés
A soproni országgyűlés az 1681-es évben I. Lipót magyar király által Sopronba összehívott országgyűlés volt.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Soproni országgyűlés · Kora újkori magyar történelem és Soproni országgyűlés ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Speyeri szerződés · Kora újkori magyar történelem és Speyeri szerződés ·
Svábföld
Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Svábföld · Kora újkori magyar történelem és Svábföld ·
Szent Erzsébet-dóm
A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szent Erzsébet-dóm · Kora újkori magyar történelem és Szent Erzsébet-dóm ·
Szepesi Kamara
A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szepesi Kamara · Kora újkori magyar történelem és Szepesi Kamara ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szerbek · Kora újkori magyar történelem és Szerbek ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
A Magyar Királyság a kora újkorban és Török hódoltság · Kora újkori magyar történelem és Török hódoltság ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Tizenöt éves háború · Kora újkori magyar történelem és Tizenöt éves háború ·
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Udvari Haditanács · Kora újkori magyar történelem és Udvari Haditanács ·
Udvari Kamara
Az Udvari Kamara (eredeti nevén Hofkammer) a Habsburg Birodalom központi pénzügyigazgatási szerve volt 1526 és 1849 között.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Udvari Kamara · Kora újkori magyar történelem és Udvari Kamara ·
V. Károly német-római császár
V.
A Magyar Királyság a kora újkorban és V. Károly német-római császár · Kora újkori magyar történelem és V. Károly német-római császár ·
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Váradi béke · Kora újkori magyar történelem és Váradi béke ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Végvár · Kora újkori magyar történelem és Végvár ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Zsigmond magyar király · Kora újkori magyar történelem és Zsigmond magyar király ·
1530-as évek
Nincs leírás.
1530-as évek és A Magyar Királyság a kora újkorban · 1530-as évek és Kora újkori magyar történelem ·
1540-es évek
Nincs leírás.
1540-es évek és A Magyar Királyság a kora újkorban · 1540-es évek és Kora újkori magyar történelem ·
1550-es évek
----.
1550-es évek és A Magyar Királyság a kora újkorban · 1550-es évek és Kora újkori magyar történelem ·
16. század
A 16.
16. század és A Magyar Királyság a kora újkorban · 16. század és Kora újkori magyar történelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem
- Mi van a közös A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem
- Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem
Összehasonlítását A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem
A Magyar Királyság a kora újkorban 150 kapcsolatokat, ugyanakkor Kora újkori magyar történelem 424. Ami közös bennük 93, a Jaccard index 16.20% = 93 / (150 + 424).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
