Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély
A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély 38 közös dolog (a Uniópédia): Belgrád, Bocskai István, Ellenreformáció, Evangélikus kereszténység, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Horvát nyelv, Horvátok, I. Mátyás magyar király, II. János magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, Kálvinizmus, Kiegyezés, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Mohácsi csata, Nádor, Német nyelv, Olasz nyelv, Oláh Miklós (esztergomi érsek), Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, ..., Román nyelv, Speyeri szerződés, Szerb nyelv, Szerbek, Szlovák nyelv, Unitarianizmus, Zsidó vallás, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (8 több) »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Belgrád · Belgrád és Erdély ·
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai István · Bocskai István és Erdély ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Erdély ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Evangélikus kereszténység · Erdély és Evangélikus kereszténység ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Birodalom · Erdély és Habsburg Birodalom ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg-ház · Erdély és Habsburg-ház ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Harmincéves háború · Erdély és Harmincéves háború ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Horvát nyelv · Erdély és Horvát nyelv ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Horvátok · Erdély és Horvátok ·
I. Mátyás magyar király
I.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Mátyás magyar király · Erdély és I. Mátyás magyar király ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király · Erdély és II. János magyar király ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Rákóczi Ferenc · Erdély és II. Rákóczi Ferenc ·
III. Károly magyar király
III.
A Magyar Királyság a kora újkorban és III. Károly magyar király · Erdély és III. Károly magyar király ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kálvinizmus · Erdély és Kálvinizmus ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Kiegyezés · Erdély és Kiegyezés ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Latin nyelv · Erdély és Latin nyelv ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyság · Erdély és Magyar Királyság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar nyelv · Erdély és Magyar nyelv ·
Magyarok
Nincs leírás.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyarok · Erdély és Magyarok ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Mohácsi csata · Erdély és Mohácsi csata ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádor · Erdély és Nádor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Német nyelv · Erdély és Német nyelv ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Olasz nyelv · Erdély és Olasz nyelv ·
Oláh Miklós (esztergomi érsek)
Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágon magyar, apai ágon román származású humanista és történész, aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Oláh Miklós (esztergomi érsek) · Erdély és Oláh Miklós (esztergomi érsek) ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Ortodox kereszténység · Erdély és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Oszmán Birodalom · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák–Magyar Monarchia · Erdély és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Partium · Erdély és Partium ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákóczi-szabadságharc · Erdély és Rákóczi-szabadságharc ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Római katolikus egyház · Erdély és Római katolikus egyház ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Román nyelv · Erdély és Román nyelv ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Speyeri szerződés · Erdély és Speyeri szerződés ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szerb nyelv · Erdély és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szerbek · Erdély és Szerbek ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Szlovák nyelv · Erdély és Szlovák nyelv ·
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Unitarianizmus · Erdély és Unitarianizmus ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Zsidó vallás · Erdély és Zsidó vallás ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és A Magyar Királyság a kora újkorban · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély
- Mi van a közös A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély
- Közötti hasonlóságok A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély
Összehasonlítását A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély
A Magyar Királyság a kora újkorban 150 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdély 826. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 3.89% = 38 / (150 + 826).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
