Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A Dal (2015) és Keresztes Ildikó

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A Dal (2015) és Keresztes Ildikó

A Dal (2015) vs. Keresztes Ildikó

A Dal 2015 stúdiója az MTVA székházában A Dal egy többrészes show-műsor, melynek keretén belül a nézők és a szakmai zsűri kiválasztotta, hogy ki képviselje Magyarországot a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon. Keresztes Ildikó (Marosvásárhely, 1964. augusztus 8. –) Máté Péter-díjas magyar énekesnő, színésznő, előadóművész, a Soproni Petőfi Színház örökös tagja.

Közötti hasonlóságok A Dal (2015) és Keresztes Ildikó

A Dal (2015) és Keresztes Ildikó 13 közös dolog (a Uniópédia): A Dal (2013), Artisjus-díj, Éliás Jr., Balázs Fecó, Budapest, Duna World, EMeRTon-díj, Eurovíziós Dalfesztivál, Kovács Kati (előadóművész), M1 (televízióadó), Magyarország, Nem akarok többé játszani, 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál.

A Dal (2013)

A Dal hatrészes show-műsor, melynek keretén belül a nézők és a szakmai zsűri kiválasztotta, hogy ki képviselje Magyarországot a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon.

A Dal (2013) és A Dal (2015) · A Dal (2013) és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Artisjus-díj

Az Artisjus-díj célja a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenység elismerése és ösztönzése, 2001-ben alapította az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a korábbi Huszka Jenő-díj és Dankó Pista-díj megszüntetésével egyidejűleg).

A Dal (2015) és Artisjus-díj · Artisjus-díj és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Éliás Jr.

Éliás Gyula, ismertebb nevén Éliás Jr. (Budapest, 1975. március 3.) Artisjus-díjas, énekes, zeneszerző, zenész, énektanár.

Éliás Jr. és A Dal (2015) · Éliás Jr. és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Balázs Fecó

Balázs Fecó (Balázs Ferenc; Budapest, 1951. március 2. – Budapest, 2020. november 26.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zenész, zeneszerző.

A Dal (2015) és Balázs Fecó · Balázs Fecó és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

A Dal (2015) és Budapest · Budapest és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Duna World

A Duna World a Duna Médiaszolgáltató nemzetközi csatornája, amely műsorát a világban szétszóródott magyarság számára sugározza.

A Dal (2015) és Duna World · Duna World és Keresztes Ildikó · Többet látni »

EMeRTon-díj

Az eMeRTon-díjat a Magyar Rádió – Bolba Lajos karmester, zenei szerkesztő kezdeményezésére – hozta létre 1986-ban.

A Dal (2015) és EMeRTon-díj · EMeRTon-díj és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Eurovíziós Dalfesztivál

Az Eurovíziós Dalfesztivál (angolul: Eurovision Song Contest, franciául: Concours Eurovision de la Chanson, 2007 és 2009 között a Magyar Televízió, a valós elnevezésnek megfelelően, az Eurovíziós Dalverseny címet használta, gyakori rövidítése szerint ESC, Eurovision vagy Eurovízió) egy 1956 óta (2020 kivételével) minden évben megrendezésre kerülő zenei verseny, az Európai Műsorsugárzók Uniójának tagállamai között, a világ leghosszabb ideje futó nemzetközi televíziós zenei versenye.

A Dal (2015) és Eurovíziós Dalfesztivál · Eurovíziós Dalfesztivál és Keresztes Ildikó · Többet látni »

Kovács Kati (előadóművész)

Kovács Kati (Verpelét, 1944. október 25. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, dalszövegíró, színésznő.

A Dal (2015) és Kovács Kati (előadóművész) · Keresztes Ildikó és Kovács Kati (előadóművész) · Többet látni »

M1 (televízióadó)

Az M1 a Duna Médiaszolgáltató egyik csatornája, Magyarország első és legrégebbi televízióadója.

A Dal (2015) és M1 (televízióadó) · Keresztes Ildikó és M1 (televízióadó) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

A Dal (2015) és Magyarország · Keresztes Ildikó és Magyarország · Többet látni »

Nem akarok többé játszani

A Nem akarok többé játszani Keresztes Ildikó hetedik kislemeze.

A Dal (2015) és Nem akarok többé játszani · Keresztes Ildikó és Nem akarok többé játszani · Többet látni »

2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál

A 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és németül: Eurovision Song Contest 2015) volt a hatvanadik Eurovíziós Dalfesztivál.

2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál és A Dal (2015) · 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál és Keresztes Ildikó · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A Dal (2015) és Keresztes Ildikó

A Dal (2015) 123 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztes Ildikó 282. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 3.21% = 13 / (123 + 282).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Dal (2015) és Keresztes Ildikó. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »