Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A Biblia írói és Jeruzsálem

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A Biblia írói és Jeruzsálem

A Biblia írói vs. Jeruzsálem

A Biblia írói több mint egy évezreden át írták meg a Biblia könyveit. Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Közötti hasonlóságok A Biblia írói és Jeruzsálem

A Biblia írói és Jeruzsálem 15 közös dolog (a Uniópédia): A jelenések könyve, Újszövetség, Az apostolok cselekedetei, Babiloni fogság, Dávid zsidó király, Héber Biblia, I. e. 8. század, Jézus, Józsué könyve, Kereszténység, Próféta, Salamon zsidó király, Szent, Teremtés könyve, Zsidó vallás.

A jelenések könyve

látomása Patmosz szigetén ''„Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét”'' Jelenések könyve Tetramorf. ''„és a királyi széknél középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel”''A jelenések könyve, vagy más bibliafordítási neveinː Jelenések könyve vagy János jelenései stb., elterjedt nevén János apokalipszise (Αποκάλυψη τουἸωάννου) a Biblia újszövetségi iratainak utolsó, prófétai igénnyel fellépő könyve, görög nyelvű őskeresztény mű.

A Biblia írói és A jelenések könyve · A jelenések könyve és Jeruzsálem · Többet látni »

Újszövetség

Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.

Újszövetség és A Biblia írói · Újszövetség és Jeruzsálem · Többet látni »

Az apostolok cselekedetei

Fjodor Zubov: Az Apostolok Minisztériuma Az apostolok cselekedetei az Újszövetség ötödik irata, a négy evangélium után soron következő történeti könyv, melyben az ősegyház történetének kezdetéről és elterjedéséről kapunk beszámolót.

A Biblia írói és Az apostolok cselekedetei · Az apostolok cselekedetei és Jeruzsálem · Többet látni »

Babiloni fogság

A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.

A Biblia írói és Babiloni fogság · Babiloni fogság és Jeruzsálem · Többet látni »

Dávid zsidó király

Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.

A Biblia írói és Dávid zsidó király · Dávid zsidó király és Jeruzsálem · Többet látni »

Héber Biblia

A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.

A Biblia írói és Héber Biblia · Héber Biblia és Jeruzsálem · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

A Biblia írói és I. e. 8. század · I. e. 8. század és Jeruzsálem · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

A Biblia írói és Jézus · Jézus és Jeruzsálem · Többet látni »

Józsué könyve

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve.

A Biblia írói és Józsué könyve · Józsué könyve és Jeruzsálem · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

A Biblia írói és Kereszténység · Jeruzsálem és Kereszténység · Többet látni »

Próféta

A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.

A Biblia írói és Próféta · Jeruzsálem és Próféta · Többet látni »

Salamon zsidó király

Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.

A Biblia írói és Salamon zsidó király · Jeruzsálem és Salamon zsidó király · Többet látni »

Szent

A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.

A Biblia írói és Szent · Jeruzsálem és Szent · Többet látni »

Teremtés könyve

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mózes első könyve.

A Biblia írói és Teremtés könyve · Jeruzsálem és Teremtés könyve · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

A Biblia írói és Zsidó vallás · Jeruzsálem és Zsidó vallás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A Biblia írói és Jeruzsálem

A Biblia írói 171 kapcsolatokat, ugyanakkor Jeruzsálem 134. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 4.92% = 15 / (171 + 134).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Biblia írói és Jeruzsálem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »