Közötti hasonlóságok AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1
AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1 25 közös dolog (a Uniópédia): Akkumulátor (energiatároló), Amerikai Egyesült Államok, Apollo-program, Apollo–1, Atlanti-óceán, Cape Canaveral, Cape Canaveral Air Force Station, Csendes-óceán, DARPA, Egyezményes koordinált világidő, Február 26., Hold körüli pályán végrehajtott randevú, Jupiter hordozórakéta, Légkör, NASA, North American Aviation, Rocketdyne J–2, S-IVB, Saturn I, Saturn IB, Saturn rakétacsalád, Saturn V, Szovjetunió, UTC, Wernher von Braun.
Akkumulátor (energiatároló)
Nikkel-hidrid akkumulátorok töltőbe helyezve Az akkumulátor elektromos energiát tároló berendezés, amely töltésekor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja, mert ebben a formában huzamosabb ideig tárolni tudja.
AS–202 (Apollo–3) és Akkumulátor (energiatároló) · Akkumulátor (energiatároló) és Rocketdyne H–1 ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
AS–202 (Apollo–3) és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Rocketdyne H–1 ·
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
AS–202 (Apollo–3) és Apollo-program · Apollo-program és Rocketdyne H–1 ·
Apollo–1
Az Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 volt az Apollo-program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe.
AS–202 (Apollo–3) és Apollo–1 · Apollo–1 és Rocketdyne H–1 ·
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
AS–202 (Apollo–3) és Atlanti-óceán · Atlanti-óceán és Rocketdyne H–1 ·
Cape Canaveral
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cape Canaveral (Florida).
AS–202 (Apollo–3) és Cape Canaveral · Cape Canaveral és Rocketdyne H–1 ·
Cape Canaveral Air Force Station
Cape Canaveral az űrből Cape Canaveral Air Force Station (zöld színnel) és a Kennedy Űrközpont (szürke színnel) elhelyezkedése A Cape Canaveral Air Force Station az Egyesült Államok Légierejének (USAF) rakétaindításra szolgáló bázisa.
AS–202 (Apollo–3) és Cape Canaveral Air Force Station · Cape Canaveral Air Force Station és Rocketdyne H–1 ·
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
AS–202 (Apollo–3) és Csendes-óceán · Csendes-óceán és Rocketdyne H–1 ·
DARPA
A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége; korábbi nevén ARPA) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege.
AS–202 (Apollo–3) és DARPA · DARPA és Rocketdyne H–1 ·
Egyezményes koordinált világidő
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul rövidítéssel: UTC, Universal Time Coordinated) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
AS–202 (Apollo–3) és Egyezményes koordinált világidő · Egyezményes koordinált világidő és Rocketdyne H–1 ·
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
AS–202 (Apollo–3) és Február 26. · Február 26. és Rocketdyne H–1 ·
Hold körüli pályán végrehajtott randevú
Az Apollo–11 holdkompja közelít a parancsnoki modulhoz Hold körüli pályán A Hold körüli pályán végrehajtott randevú (Lunar orbit rendezvous) vagy más néven LOR, az Apollo-program során használt eljárás volt, a holdra szállás tulajdonképpeni végrehajtási koncepciója.
AS–202 (Apollo–3) és Hold körüli pályán végrehajtott randevú · Hold körüli pályán végrehajtott randevú és Rocketdyne H–1 ·
Jupiter hordozórakéta
''A Jupiter hordozórakéta-család'' ''A ''Jupiter 232'' hordozórakéta komponensei'' A Jupiter hordozórakéta a NASA mérnökei és független szakemberek által, a Constellation program számára, az Ares hordozórakéta alternatívájaként tervezett űrrakéta-rendszer, mely támogatói szerint biztonságosabb és sokkal gyorsabban és olcsóbban kifejleszthető.
AS–202 (Apollo–3) és Jupiter hordozórakéta · Jupiter hordozórakéta és Rocketdyne H–1 ·
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
AS–202 (Apollo–3) és Légkör · Légkör és Rocketdyne H–1 ·
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
AS–202 (Apollo–3) és NASA · NASA és Rocketdyne H–1 ·
North American Aviation
A North American Aviation, Inc. 1928-ban alapított amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely hamar harci gépek előállítására szakosodott.
AS–202 (Apollo–3) és North American Aviation · North American Aviation és Rocketdyne H–1 ·
Rocketdyne J–2
A Rocketdyne J–2 egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyben sikeresen alkalmazták a cseppfolyós hidrogént és oxigént alkalmazó meghajtási módot.
AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne J–2 · Rocketdyne H–1 és Rocketdyne J–2 ·
S-IVB
Az S-IVB fokozat az űrben (Apollo–7) Az S-IVB a NASA által az Apollo-program során használt Saturn rakéták utolsó fokozata volt.
AS–202 (Apollo–3) és S-IVB · Rocketdyne H–1 és S-IVB ·
Saturn I
A Saturn I volt az első olyan amerikai hordozórakéta, amelyet – bár katonai célból indult a fejlesztése – kizárólag űrrepülési célokra használtak.
AS–202 (Apollo–3) és Saturn I · Rocketdyne H–1 és Saturn I ·
Saturn IB
A Saturn IB rakéta Cape Canaveral-en az AS–202 tesztrepülés startja előtt A Saturn IB amerikai hordozórakéta, a Saturn rakétacsalád egyik tagja, a Saturn I hordozórakéta korszerűsített változata volt, amelyet a NASA használt, kizárólag űrhajózási célra.
AS–202 (Apollo–3) és Saturn IB · Rocketdyne H–1 és Saturn IB ·
Saturn rakétacsalád
A Saturn V rakéta, másképpen a „Holdrakéta” az indítóálláson A Saturn rakétacsalád a NASA által az Apollo-program során használt hordozórakéták gyűjtőneve.
AS–202 (Apollo–3) és Saturn rakétacsalád · Rocketdyne H–1 és Saturn rakétacsalád ·
Saturn V
A Saturn V (népszerű nevén holdrakéta) az amerikai Apollo-programban használt három fokozatú, folyékony hajtóanyagú óriásrakéta, amellyel az Apollo űrhajókat juttatták a Hold térségébe.
AS–202 (Apollo–3) és Saturn V · Rocketdyne H–1 és Saturn V ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
AS–202 (Apollo–3) és Szovjetunió · Rocketdyne H–1 és Szovjetunió ·
UTC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyezményes koordinált világidő.
AS–202 (Apollo–3) és UTC · Rocketdyne H–1 és UTC ·
Wernher von Braun
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a rakétatudomány és az űrrepülés kiemelkedő alakja.
AS–202 (Apollo–3) és Wernher von Braun · Rocketdyne H–1 és Wernher von Braun ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1
- Mi van a közös AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1
- Közötti hasonlóságok AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1
Összehasonlítását AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1
AS–202 (Apollo–3) 75 kapcsolatokat, ugyanakkor Rocketdyne H–1 110. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 13.51% = 25 / (75 + 110).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja AS–202 (Apollo–3) és Rocketdyne H–1. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: