61 kapcsolatok: Agatha Christie, Az ötös számú vágóhíd (regény), Öt kismalac, Ötödik sugárút (Manhattan), Ötös számrendszer, Bór, Bell-szám, Biztonságos prím, Cambridge-i ötök, Catalan-szám, Eisenstein-prím, Faktoriálisprím, Fermat-prím, Fibonacci-szám, Figurális számok, Görög nyelv, Gráf, Gyufa, Gyufaszálgráf, Ikerprím, Jó prím, Jules Verne, Kémiai elemek periódusos rendszere, Középpontos tetraéderszámok, Kettes számrendszer, Kiegyensúlyozott prímek, Kurt Vonnegut, Kvintkör, Landau-problémák, Latin nyelv, Négyzetes piramisszám, Normálalak, Nyolcas számrendszer, Orosz ötök, Osztóösszeg-sorozat, Oszthatóság, Páros és páratlan számok, Perrin-szám, Pitagoraszi számhármasok, Polinom, Prímfelbontás, Prímszámok, Primoriálisprím, Proth-számok, Ruth–Aaron-pár, Síkba rajzolható, Sierpiński-szám, Sophie Germain-prím, Szabályos sokszög, Szábit-prím, ..., Számjegy, Székely–magyar rovásírás, Szerkeszthető sokszögek, Tízes számrendszer, Teljes gráf, Természetes számok, Tizenhatos számrendszer, Znám-probléma, 1 (szám), 4 (szám), 6 (szám). Bővíteni index (11 több) »
Agatha Christie
Agatha Christie (Torquay, 1890. szeptember 15. – Wallingford, 1976. január 12.) angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”.
Új!!: 5 (szám) és Agatha Christie · Többet látni »
Az ötös számú vágóhíd (regény)
Az ötös számú vágóhíd, avagy A gyermekek keresztes hadjárata, szolgálati tánc a halállal Kurt Vonnegut (1922–2007) amerikai író regénye.
Új!!: 5 (szám) és Az ötös számú vágóhíd (regény) · Többet látni »
Öt kismalac
Az Öt kismalac Agatha Christie egyik regénye, amely első ízben az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg Murder in Retrospect címmel.
Új!!: 5 (szám) és Öt kismalac · Többet látni »
Ötödik sugárút (Manhattan)
Utcanévtábla az Ötödik sugárút és az K 57. utca sarkán thumb Az Ötödik sugárút (Fifth Avenue, röviden 5 AV) New York Manhattan városrészének egyik fő ütőere, a sziget középvonalában, a Hudson folyóval és az East Riverrel párhuzamosan haladva nagyjából két egyforma, keleti és nyugati oldalra osztja Manhattant.
Új!!: 5 (szám) és Ötödik sugárút (Manhattan) · Többet látni »
Ötös számrendszer
Az ötös számrendszer egy olyan számrendszer, mely öt számmal jeleníti meg a valós számokat, ezek a 0, 1, 2, 3, 4 számok.
Új!!: 5 (szám) és Ötös számrendszer · Többet látni »
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: 5 (szám) és Bór · Többet látni »
Bell-szám
5 objektum összes lehetséges (52) osztályozása A kombinatorikában az Eric Temple Bellről elnevezett n-edik Bell-szám egy n elemű halmaz lehetséges osztályozásainak száma.
Új!!: 5 (szám) és Bell-szám · Többet látni »
Biztonságos prím
#ÁTIRÁNYÍTÁS Biztonságos prímek.
Új!!: 5 (szám) és Biztonságos prím · Többet látni »
Cambridge-i ötök
Kim Philby Donald Maclean Burgess és Maclean A cambridge-i ötök (Cambridge Five) szovjet hírszerzők laza csoportja, akik 1934 körül a Cambridge-i Egyetem Trinity College-ában végeztek és akkoriban ideológiai alapon, azaz az egyetemen kialakult kommunista meggyőződésük következtében együttműködést vállaltak a szovjet hírszerzéssel.
Új!!: 5 (szám) és Cambridge-i ötök · Többet látni »
Catalan-szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Catalan-számok.
Új!!: 5 (szám) és Catalan-szám · Többet látni »
Eisenstein-prím
Eisenstein-prímnek nevezik a matematikában az olyan aω + b Eisenstein-egészet, amely gyűrűelméleti értelemben felbonthatatlan, azaz csak Eisenstein egységekkel (1, 1+ω, ω, −1, −1-ω, −ω) és önmagával (aω + b) és önmaga egységszereseivel osztható.
Új!!: 5 (szám) és Eisenstein-prím · Többet látni »
Faktoriálisprím
A faktoriálisprímek olyan prímszámok, melyek eggyel kisebbek vagy nagyobbak egy faktoriálisnál (p.
Új!!: 5 (szám) és Faktoriálisprím · Többet látni »
Fermat-prím
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fermat-prímek.
Új!!: 5 (szám) és Fermat-prím · Többet látni »
Fibonacci-szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fibonacci-számok.
Új!!: 5 (szám) és Fibonacci-szám · Többet látni »
Figurális számok
A figurális számok (ábrás számok, idomszámok) felfedezését a püthagoreusoknak tulajdonítják, akik a számokat kavicsokkal, magokkal szemléltették.
Új!!: 5 (szám) és Figurális számok · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: 5 (szám) és Görög nyelv · Többet látni »
Gráf
Címkézett gráf 6 csúccsal és 7 éllel Irányított gráf A gráf a matematikai gráfelmélet és a számítógéptudomány egyik alapvető fogalma.
Új!!: 5 (szám) és Gráf · Többet látni »
Gyufa
Égő gyufaszál A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika.
Új!!: 5 (szám) és Gyufa · Többet látni »
Gyufaszálgráf
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyufagráf.
Új!!: 5 (szám) és Gyufaszálgráf · Többet látni »
Ikerprím
Ikerprímnek két olyan prímszám együttesét nevezzük, amelyek 2-vel térnek el egymástól: például 5 és 7.
Új!!: 5 (szám) és Ikerprím · Többet látni »
Jó prím
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jó prímek.
Új!!: 5 (szám) és Jó prím · Többet látni »
Jules Verne
Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.
Új!!: 5 (szám) és Jules Verne · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: 5 (szám) és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Középpontos tetraéderszámok
A számelméletben a középpontos tetraéderszámok olyan középpontos poliéderszámok, illetve figurális számok, melyek olyan alakzatokat jellemeznek, ahol a középpontban egy gömb van, és azt sűrűn pakolt gömbökből összeálló, tetraéder alakú gömbrétegek veszik körül.
Új!!: 5 (szám) és Középpontos tetraéderszámok · Többet látni »
Kettes számrendszer
A kettes számrendszer vagy bináris számrendszer olyan helyiérték-jelölő számrendszer, ami két számjeggyel ábrázolja a számokat, az arab számírásban a 0-s és az 1-es jegyekkel.
Új!!: 5 (szám) és Kettes számrendszer · Többet látni »
Kiegyensúlyozott prímek
A számelméletben a kiegyensúlyozott prímek (balanced prime) olyan prímszámok, melyek előtt és után egyenlő méretű prímszámhézag található, tehát melyek megegyeznek az őket megelőző és rákövetkező prím számtani közepével.
Új!!: 5 (szám) és Kiegyensúlyozott prímek · Többet látni »
Kurt Vonnegut
Kurt Vonnegut (magyar ejtése:, amerikai angol: IPA; Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11.) amerikai regényíró és esszéista.
Új!!: 5 (szám) és Kurt Vonnegut · Többet látni »
Kvintkör
A kvintkör a zenében a hangnemek sorrendjét, valamint egymás közti kapcsolatát mutató ábra.
Új!!: 5 (szám) és Kvintkör · Többet látni »
Landau-problémák
Az 1912-es Nemzetközi Matematikai Kongresszuson Edmund Landau négy egyszerű, prímszámokkal kapcsolatos problémát vázolt föl.
Új!!: 5 (szám) és Landau-problémák · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: 5 (szám) és Latin nyelv · Többet látni »
Négyzetes piramisszám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Négyzetes piramisszámok.
Új!!: 5 (szám) és Négyzetes piramisszám · Többet látni »
Normálalak
A normálalak egy matematikai jelölésmód valós számok leírására (a nulla kivételével).
Új!!: 5 (szám) és Normálalak · Többet látni »
Nyolcas számrendszer
A nyolcas számrendszer vagy oktális számrendszer a 8-as számon alapuló számrendszer.
Új!!: 5 (szám) és Nyolcas számrendszer · Többet látni »
Orosz ötök
K. J. Makovszkij pasztellrajza, 1871) Az orosz ötök társasága orosz zeneszerzők egy csoportját takarja, akik zenei munkásságukat javarészt a 19.
Új!!: 5 (szám) és Orosz ötök · Többet látni »
Osztóösszeg-sorozat
A matematikában a valódiosztóösszeg-sorozat vagy röviden osztóösszeg-sorozat (aliquot sequence) olyan rekurzív sorozat, melynek minden tagja az előző tag valódi osztóinak összege.
Új!!: 5 (szám) és Osztóösszeg-sorozat · Többet látni »
Oszthatóság
Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja.
Új!!: 5 (szám) és Oszthatóság · Többet látni »
Páros és páratlan számok
A matematikában az egész számok közül páros és páratlan számokat különböztethetünk meg: párosak azok, amelyek oszthatóak 2-vel (más szóval 2 többszörösei), páratlanok, amelyek nem.
Új!!: 5 (szám) és Páros és páratlan számok · Többet látni »
Perrin-szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perrin-számok.
Új!!: 5 (szám) és Perrin-szám · Többet látni »
Pitagoraszi számhármasok
A pitagoraszi számhármasok az egész oldalhosszúságú derékszögű háromszögek oldalhosszaiból álló számhármasok.
Új!!: 5 (szám) és Pitagoraszi számhármasok · Többet látni »
Polinom
A matematikában a polinom (avagy többtagú algebrai egész kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók nemnegatív egész kitevőjű hatványainak szorzatai, illetve ilyenek összegei szerepelnek.
Új!!: 5 (szám) és Polinom · Többet látni »
Prímfelbontás
A számelméletben a prímfelbontás (törzstényezős felbontás, esetleg prímfaktorizáció) az a folyamat, amikor egy összetett számot prím osztóira (törzstényezőire) bontjuk (faktorizáljuk).
Új!!: 5 (szám) és Prímfelbontás · Többet látni »
Prímszámok
A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).
Új!!: 5 (szám) és Prímszámok · Többet látni »
Primoriálisprím
A számelmélet területén a primoriálisprímek olyan prímszámok, melyek pn# ± 1 alakban felírhatók, ahol pn# a pn primoriális (tehát az első n prímszám szorzata).
Új!!: 5 (szám) és Primoriálisprím · Többet látni »
Proth-számok
A számelmélet területén a François Proth matematikusról elnevezett Proth-számok a következő alakban felírható egész számok: ahol k pozitív egész páratlan szám és n pozitív egész, amire 2^n > k. Ez utóbbi feltétel nélkül az összes 1-nél nagyobb páratlan szám Proth-szám lenne.
Új!!: 5 (szám) és Proth-számok · Többet látni »
Ruth–Aaron-pár
A szórakoztató matematika és a számelmélet területén a Ruth–Aaron-párok olyan egymást követő egész számok, melyek prímtényezőinek összege megegyezik.
Új!!: 5 (szám) és Ruth–Aaron-pár · Többet látni »
Síkba rajzolható
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síkbarajzolható gráf.
Új!!: 5 (szám) és Síkba rajzolható · Többet látni »
Sierpiński-szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sierpiński-számok.
Új!!: 5 (szám) és Sierpiński-szám · Többet látni »
Sophie Germain-prím
A számelméletben Sophie Germain-prímnek nevezzük azokat a p prímszámokat, amelyre 2p + 1 szintén prímszám.
Új!!: 5 (szám) és Sophie Germain-prím · Többet látni »
Szabályos sokszög
A szabályos sokszög olyan sokszög, amelynek minden oldala és minden belső szöge egyenlő.
Új!!: 5 (szám) és Szabályos sokszög · Többet látni »
Szábit-prím
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szábit-számok.
Új!!: 5 (szám) és Szábit-prím · Többet látni »
Számjegy
A számjegyek a számrendszeres számírásban a számok írására használt karakterek: a ma használt helyiértékes tízes számrendszerben ezek 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.
Új!!: 5 (szám) és Számjegy · Többet látni »
Székely–magyar rovásírás
267x267px A székely–magyar rovásírás (más néven székely írás, magyar rovás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak.
Új!!: 5 (szám) és Székely–magyar rovásírás · Többet látni »
Szerkeszthető sokszögek
A matematikában szerkeszthető sokszögnek nevezzük azt a szabályos sokszöget, amely szerkeszthető körző és egyélű vonalzó használatával.
Új!!: 5 (szám) és Szerkeszthető sokszögek · Többet látni »
Tízes számrendszer
A tízes számrendszer vagy decimális számrendszer a számok ábrázolásának legelterjedtebb módja.
Új!!: 5 (szám) és Tízes számrendszer · Többet látni »
Teljes gráf
Nincs leírás.
Új!!: 5 (szám) és Teljes gráf · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: 5 (szám) és Természetes számok · Többet látni »
Tizenhatos számrendszer
A tizenhatos (hexadecimális) számrendszer a 16-os számon alapuló számrendszer, az informatika kulcsfontosságú számrendszere (zsargonban: hexa).
Új!!: 5 (szám) és Tizenhatos számrendszer · Többet látni »
Znám-probléma
A Znám-probléma számelméleti feladat, amelyet Znám István szlovákiai magyar matematikus fogalmazott meg 1972-ben.
Új!!: 5 (szám) és Znám-probléma · Többet látni »
1 (szám)
Az 1 számjegy fejlődése az indiai brahmanoktól kezdve Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is.
Új!!: 5 (szám) és 1 (szám) · Többet látni »
4 (szám)
A számjegy kialakulása A 4 (négy) (római számmal: IV) a 3 és 5 között található természetes szám, s egyben számjegy is.
Új!!: 5 (szám) és 4 (szám) · Többet látni »
6 (szám)
A 6 (hat) (római számmal: VI) az 5 és 7 között található természetes szám és egyben számjegy is.
Új!!: 5 (szám) és 6 (szám) · Többet látni »