Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

4. század és Szent Péter-bazilika

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 4. század és Szent Péter-bazilika

4. század vs. Szent Péter-bazilika

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4. A Szent Péter tér A bazilika kupolája A vatikáni Szent Péter-bazilika (Basilica di San Pietro in Vaticano) a római katolikus egyház első számú temploma, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike.

Közötti hasonlóságok 4. század és Szent Péter-bazilika

4. század és Szent Péter-bazilika 12 közös dolog (a Uniópédia): Aranyszájú Szent János, Hippói Szent Ágoston, Hunok, I. Constantinus római császár, Jézus, Karácsony, Keresztényüldözés, Kereszténység, Milánó, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Vértanú.

Aranyszájú Szent János

Aranyszájú Szent János ereklyéit Konstantinápolyba viszik a Szent Apostolok templomába Khrüszosztomosz János vagy egyházi nevén Aranyszájú Szent János (görög betűkkel Ἰωάννης ὁ Χρυσόστομος, Jóannész Khrüszosztomosz, latinul Iohannes Chrysostomos), (Antiokheia, 344–347 között – Komana (Pontosz), 407. szeptember 14.) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító, 398-tól 404-ig I. János néven konstantinápolyi pátriárka.

4. század és Aranyszájú Szent János · Aranyszájú Szent János és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Hippói Szent Ágoston

Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.

4. század és Hippói Szent Ágoston · Hippói Szent Ágoston és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

4. század és Hunok · Hunok és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

4. század és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

4. század és Jézus · Jézus és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Karácsony

A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

4. század és Karácsony · Karácsony és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Keresztényüldözés

A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.

4. század és Keresztényüldözés · Keresztényüldözés és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

4. század és Kereszténység · Kereszténység és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

4. század és Milánó · Milánó és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Szent Ambrus

Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.

4. század és Szent Ambrus · Szent Ambrus és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Szent Jeromos

Jeromos vagy egyháznevén Szent Jeromos, teljes nevén, (Stridon, Dalmatia és Pannonia határa, Csáktornya közelében, 347 – Betlehem, 419. vagy 420. szeptember 30.) a korai keresztény egyház teológusa, egyházatya.

4. század és Szent Jeromos · Szent Jeromos és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Vértanú

Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.

4. század és Vértanú · Szent Péter-bazilika és Vértanú · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 4. század és Szent Péter-bazilika

4. század 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 2.09% = 12 / (204 + 369).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 4. század és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »