Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 300-as vasúti fővonal és Nagyvárad
300-as vasúti fővonal és Nagyvárad 11 közös dolog (a Uniópédia): Arad (Románia), Békéscsaba, Békéscsaba–Nagyvárad-vasútvonal, Biharpüspöki, Brassó, Bukarest, Debrecen, Kolozsvár, Nagyvárad, Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal, Románia.
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
300-as vasúti fővonal és Arad (Románia) · Arad (Románia) és Nagyvárad ·
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
300-as vasúti fővonal és Békéscsaba · Békéscsaba és Nagyvárad ·
Békéscsaba–Nagyvárad-vasútvonal
| A Békéscsaba–Nagyvárad-vasútvonal egyvágányú, nem villamosított vasútvonal az Alföldön, Magyarország és Románia területén.
300-as vasúti fővonal és Békéscsaba–Nagyvárad-vasútvonal · Békéscsaba–Nagyvárad-vasútvonal és Nagyvárad ·
Biharpüspöki
Biharpüspöki (más néven Váradpüspöki) hajdani település Romániában, Bihar megyében, jelenleg Nagyvárad része.
300-as vasúti fővonal és Biharpüspöki · Biharpüspöki és Nagyvárad ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
300-as vasúti fővonal és Brassó · Brassó és Nagyvárad ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
300-as vasúti fővonal és Bukarest · Bukarest és Nagyvárad ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
300-as vasúti fővonal és Debrecen · Debrecen és Nagyvárad ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
300-as vasúti fővonal és Kolozsvár · Kolozsvár és Nagyvárad ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
300-as vasúti fővonal és Nagyvárad · Nagyvárad és Nagyvárad ·
Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal
| A Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal romániai normál nyomtávú villamosítatlan vasútvonal a 300-as vasúti vonalcsoport 300-as számú gerincvonalának Románia erdélyi és partiumi részén, amely 1870.
300-as vasúti fővonal és Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal · Nagyvárad és Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 300-as vasúti fővonal és Nagyvárad
- Mi van a közös 300-as vasúti fővonal és Nagyvárad
- Közötti hasonlóságok 300-as vasúti fővonal és Nagyvárad
Összehasonlítását 300-as vasúti fővonal és Nagyvárad
300-as vasúti fővonal 34 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagyvárad 301. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 3.28% = 11 / (34 + 301).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 300-as vasúti fővonal és Nagyvárad. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
