Közötti hasonlóságok 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország)
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország) 19 közös dolog (a Uniópédia): Ara-Kovács Attila, Brüsszel, Dobrev Klára, Eörsi Mátyás, Európai Parlament, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Magyar Liberális Párt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Május 26., Molnár Csaba (politikus), Momentum Mozgalom, Párt, Ráczné Földi Judit, Rónai Sándor (politikus, 1988), Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon.
Ara-Kovács Attila
Ara-Kovács Attila (Nagyvárad, 1953. január 14. –) magyar filozófus, politikus, újságíró, szerkesztő, európai parlamenti képviselő.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Ara-Kovács Attila · Ara-Kovács Attila és Demokratikus Koalíció (Magyarország) ·
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Brüsszel · Brüsszel és Demokratikus Koalíció (Magyarország) ·
Dobrev Klára
Dobrev Klára (született Klara Petrova Dobreva,, Szófia, Bulgária, 1972. február 2. –) apai ágon bolgár származású magyar közgazdász, jogász, a Demokratikus Koalíció politikusa.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Dobrev Klára · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Dobrev Klára ·
Eörsi Mátyás
Eörsi Mátyás (Budapest, 1954. november 24. –) magyar politikus, 1990-től 2010-ig szabaddemokrata országgyűlési képviselő, 2002–2009 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális frakciójának vezetője.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Eörsi Mátyás · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Eörsi Mátyás ·
Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Európai Parlament · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Európai Parlament ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ·
Jobbik Magyarországért Mozgalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jobbik – Konzervatívok.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Jobbik Magyarországért Mozgalom · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Jobbik Magyarországért Mozgalom ·
Lehet Más a Politika
#ÁTIRÁNYÍTÁS LMP – Magyarország Zöld Pártja.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Lehet Más a Politika · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Lehet Más a Politika ·
Magyar Liberális Párt
A Magyar Liberális Párt (röviden MLP vagy Liberálisok) egy magyarországi, önálló frakcióval sosem rendelkező korábbi parlamenti párt, amelyet 2013 áprilisában hozott létre Fodor Gábor, a Fidesz egykori alelnöke és az SZDSZ korábbi elnöke.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyar Liberális Párt · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Magyar Liberális Párt ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyar Szocialista Párt · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Magyar Szocialista Párt ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyarország · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Magyarország ·
Május 26.
Névnapok: Evelin, Fülöp + Aladár, Berengár, Elektra, Evangelina, Filip, Godó, Gyöngyvér, Nyék, Szemere.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Május 26. · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Május 26. ·
Molnár Csaba (politikus)
Molnár Csaba (Csorna, 1975. december 4. –) magyar jogász, politikus, az Európai Parlament tagja.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Molnár Csaba (politikus) · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Molnár Csaba (politikus) ·
Momentum Mozgalom
A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Momentum Mozgalom · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Momentum Mozgalom ·
Párt
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Párt · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Párt ·
Ráczné Földi Judit
Földi Judit (Székesfehérvár, 1982. augusztus 9. –) magyar közgazdász, politikus, 2023.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Ráczné Földi Judit · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Ráczné Földi Judit ·
Rónai Sándor (politikus, 1988)
Rónai Sándor magyar politikus, a Demokratikus Koalíció tagja, 2019-től az Európai Parlament képviselője, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójában foglal helyet.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Rónai Sándor (politikus, 1988) · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Rónai Sándor (politikus, 1988) ·
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (angolul: Progressive Alliance of Socialists and Democrats) az európai uniós tagállamok szocialista és hasonló baloldali pártjainak szövetsége és frakciója az Európai Parlamentben.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége ·
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-ben európai parlamenti választást tartottak Magyarországon, mely a harmadik ilyen jellegű voksolás az ország történetében.
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon és 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon · 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország)
- Mi van a közös 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország)
- Közötti hasonlóságok 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Összehasonlítását 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország)
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Demokratikus Koalíció (Magyarország) 109. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 8.09% = 19 / (126 + 109).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Demokratikus Koalíció (Magyarország). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: