2019-es brit parlamenti választás és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2019-es brit parlamenti választás és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)

2019-es brit parlamenti választás vs. Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)

A 2019-es brit parlamenti választásokra 2019. A Konzervatív és Unionista Párt (angolul Conservative and Unionist Party), rövid nevükön Konzervatív Párt, rövidebben: konzervatívok vagy Toryk) jobbközép politikai párt az Egyesült Királyságban, amely a konzervativizmus és a brit unionizmus elveit vallja. A legnagyobb párt az Egyesült Királyságban és jelenleg a legnagyobb a brit parlament alsóházában is, 360 képviselői hellyel. Jelenleg a Konzervatív Párt kormányozza az Egyesült Királyságot. Vezetője: Rishi Sunak, a miniszterelnök. A Konzervatív Pártot 1834-ben hozták létre a korábbi Tory Pártból, amelyet 1678-ban alapítottak. A Konzervatív Pártot ezért ma is gyakran nevezik úgy, hogy Tory Párt, vagy Toryk. A 19. században a konzervatívok és a Liberális Párt voltak az ország domináns pártjai. Mai nevét akkor kapta a párt, amikor 1912-ben egyesült a Liberális Unionista Párttal, de a hosszú nevet csak ritkán használják és leggyakrabban a Konzervatív Párt néven emlegetik a pártot. A 20. század elején emelkedett fel és lett a konzervatívok fő vetélytársává a Munkáspárt (Labour Party). A század inkább a Toryké volt: 57 éven igazgatták az országot konzervatív miniszterelnökök, köztük Winston Churchill (1940–1945, 1951–1955) és Margaret Thatcher (1979–1990). Thatcher kormányzása jelentős gazdasági liberalizációt hozott és ez a politika tette a Torykat az ország három fő pártalakulata közül a szabadpiac és az és euroszkepticizmus legjellemzőbb támogatójává. Hosszú munkáspárti uralom után a pártvezető elődeinél liberálisabban gondolkodó David Cameron vezette vissza a konzervatívokat a kormányzásba. A skót és a walesi parlamentben a Konzervatív Párt ellenzéki pártként van jelen. Észak-Írországban az Ulsteri Unionista Párt szövetségesei, amely alkotója a többpárti északír kormánynak. A londoni helyi önkormányzatokban, a Londoni Közgyűlésben a Konzervatív Párt helyi szervezete, a Londoni Konzervatívok képviselteti magát.

Boris Johnson

Boris Johnson (teljes nevén: Alexander Boris de Pfeffel Johnson) brit politikus, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2019 és 2022 között.

2019-es brit parlamenti választás és Boris Johnson · Boris Johnson és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

Demokratikus Unionista Párt

A Demokratikus Unionista Párt (angolul: Democratic Unionist Party) unionista és lojalista politikai párt Észak-Írországban.

2019-es brit parlamenti választás és Demokratikus Unionista Párt · Demokratikus Unionista Párt és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

2019-es brit parlamenti választás és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

2019-es brit parlamenti választás és Európai Unió · Európai Unió és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

Képviselőház (Egyesült Királyság)

Westminsterben Az Egyesült Királyság Képviselőháza (angolul House of Commons of the United Kingdom (kiejtés: //). Az Egyesült Királyság közrendűinek háza (betű szerint „Közrendűház”), teljes nevén The Honourable the Commons of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland in Parliament assembled) az Egyesült Királyság kétkamarás parlamentjének az alsóháza (a másik kamara a felsőház: Lordok Háza).

2019-es brit parlamenti választás és Képviselőház (Egyesült Királyság) · Képviselőház (Egyesült Királyság) és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

Liberális Demokraták

A Liberális Demokraták (angolul Liberal Democrats, vagy gyakori rövidítéssel Lib Dems, azaz Libdemek) liberális politikai párt az Egyesült Királyságban.

2019-es brit parlamenti választás és Liberális Demokraták · Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) és Liberális Demokraták · Többet látni »

Munkáspárt (Egyesült Királyság)

A Munkáspárt (angolul Labour Party, röviden Labour) megalakulása óta a baloldal – később, és jelenleg is a balközép – legmeghatározóbb politikai ereje az Egyesült Királyságban.

2019-es brit parlamenti választás és Munkáspárt (Egyesült Királyság) · Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) és Munkáspárt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

Theresa May

Theresa May (Eastbourne, 1956. október 1. –) brit politikus, a Konzervatív Párt vezetője, alsóházi képviselő, 2016 és 2019 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke.

2019-es brit parlamenti választás és Theresa May · Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) és Theresa May · Többet látni »

2015-ös brit parlamenti választás

2015.

2015-ös brit parlamenti választás és 2019-es brit parlamenti választás · 2015-ös brit parlamenti választás és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

2016-os népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról

Kilépésre és bennmaradásra buzdító plakátok 2016.

2016-os népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról és 2019-es brit parlamenti választás · 2016-os népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »

2017-es brit parlamenti választás

A 2017-es brit parlamenti választásokra 2017.

2017-es brit parlamenti választás és 2019-es brit parlamenti választás · 2017-es brit parlamenti választás és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »