Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2018 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2018 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

2018 vs. Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

----. Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben.

Közötti hasonlóságok 2018 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

2018 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége 16 közös dolog (a Uniópédia): Angela Merkel, António Guterres, December 31., Európai Unió, Janez Janša, Január 1., Július 1., Június 30., Lengyelország, Magyarország, Orbán Viktor, Pedro Sánchez Pérez-Castejón, Robert Fico, Sebastian Kurz, Spanyolország, Viorica Dăncilă.

Angela Merkel

Angela Merkel, született Angela Dorothea Kasner, (Hamburg, 1954. július 17. –) német politikus, 2000 és 2018 között a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, 2005 és 2021 között Németország kancellárja, országa első női kormányfője, a 21.

2018 és Angela Merkel · Angela Merkel és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége · Többet látni »

António Guterres

António Manuel de Oliveira Guterres (IPA: ɐ̃ˈtɔnju ɡuˈtɛʁɨʃ) portugál politikus.

2018 és António Guterres · António Guterres és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

2018 és December 31. · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és December 31. · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

2018 és Európai Unió · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Európai Unió · Többet látni »

Janez Janša

Janez Janša, született Ivan Janša (Ljubljana, 1958. szeptember 17. –) szlovén politikus, a Szlovén Demokrata Párt elnöke.

2018 és Janez Janša · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Janez Janša · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

2018 és Január 1. · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Január 1. · Többet látni »

Július 1.

Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.

2018 és Július 1. · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Július 1. · Többet látni »

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

2018 és Június 30. · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Június 30. · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

2018 és Lengyelország · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Lengyelország · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2018 és Magyarország · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Magyarország · Többet látni »

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.

2018 és Orbán Viktor · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Orbán Viktor · Többet látni »

Pedro Sánchez Pérez-Castejón

Pedro Sánchez (teljes nevén Pedro Sánchez Pérez-Castejón; Madrid, 1972. február 29. –) spanyol közgazdász, politikus, 2014-től a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára.

2018 és Pedro Sánchez Pérez-Castejón · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Pedro Sánchez Pérez-Castejón · Többet látni »

Robert Fico

Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, baloldali politikus, a kommmunista gyökerű, baloldali populista Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke, mely a kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott.

2018 és Robert Fico · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Robert Fico · Többet látni »

Sebastian Kurz

Sebastian Kurz osztrák politikus, 2017 decemberétől 2019 májusáig, majd 2020 januárjától 2021 októberéig Ausztria kancellárja, 2017–2021 között az Osztrák Néppárt elnöke.

2018 és Sebastian Kurz · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Sebastian Kurz · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

2018 és Spanyolország · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Spanyolország · Többet látni »

Viorica Dăncilă

Vasilica Viorica Dăncilă (Roșiorii de Vede, 1963. december 16. –) román szociáldemokrata párti (PSD) politikus, a párt elnöke 2019-től.

2018 és Viorica Dăncilă · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Viorica Dăncilă · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2018 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

2018 703 kapcsolatokat, ugyanakkor Az Európai Unió Tanácsának elnöksége 139. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 1.90% = 16 / (703 + 139).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2018 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »