Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2018. évi téli olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2018. évi téli olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya

2018. évi téli olimpiai játékok vs. Rövidpályás gyorskorcsolya

A 2018. A rövidpályás gyorskorcsolya (általánosan használt angol elnevezéssel shorttrack) téli olimpiai sportág, a gyorskorcsolya egyik szakága.

Közötti hasonlóságok 2018. évi téli olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya

2018. évi téli olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya 9 közös dolog (a Uniópédia): Burján Csaba, Dél-Korea, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Magyarország, Olimpiai játékok, Phjongcshang, Szöul.

Burján Csaba

Burján Csaba (Pécs, 1994. szeptember 27. URL hozzáférés – 2013. március 31. –) olimpiai- és Európa-bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó.

2018. évi téli olimpiai játékok és Burján Csaba · Burján Csaba és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Dél-Korea

A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén.

2018. évi téli olimpiai játékok és Dél-Korea · Dél-Korea és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Knoch Viktor

Knoch Viktor (Pécs, 1989. december 12. –) olimpiai bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó.

2018. évi téli olimpiai játékok és Knoch Viktor · Knoch Viktor és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Liu Shaoang

Liu Shaoang (kínaiul:; Budapest, 1998. március 13. –) kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó.

2018. évi téli olimpiai játékok és Liu Shaoang · Liu Shaoang és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Liu Shaolin Sándor

Liu Shaolin SándorA Shaolin utónév – aminek jelentése az erdő fái – megtetszett a szüleinek, míg a Sándort anyai nagyapja után kapta.

2018. évi téli olimpiai játékok és Liu Shaolin Sándor · Liu Shaolin Sándor és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2018. évi téli olimpiai játékok és Magyarország · Magyarország és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Olimpiai játékok

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.

2018. évi téli olimpiai játékok és Olimpiai játékok · Olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Phjongcshang

Phjongcshang megye Dél-Korea északkeleti részén, Kangvon tartományban.

2018. évi téli olimpiai játékok és Phjongcshang · Phjongcshang és Rövidpályás gyorskorcsolya · Többet látni »

Szöul

Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai demilitarizált övezettől délre.

2018. évi téli olimpiai játékok és Szöul · Rövidpályás gyorskorcsolya és Szöul · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2018. évi téli olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya

2018. évi téli olimpiai játékok 50 kapcsolatokat, ugyanakkor Rövidpályás gyorskorcsolya 38. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 10.23% = 9 / (50 + 38).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2018. évi téli olimpiai játékok és Rövidpályás gyorskorcsolya. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »