Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kanász-Nagy Máté

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kanász-Nagy Máté

2018-as magyarországi országgyűlési választás vs. Kanász-Nagy Máté

A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. Kanász-Nagy Máté (Budapest, 1986. október 3. –) magyar szociálpolitikus, politikus.

Közötti hasonlóságok 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kanász-Nagy Máté

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kanász-Nagy Máté 7 közös dolog (a Uniópédia): Budapest, Kendernay János, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Magyarország, Nemzeti Választási Iroda, Schmuck Erzsébet, Ungár Péter (politikus).

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Budapest · Budapest és Kanász-Nagy Máté · Többet látni »

Kendernay János

Kendernay János (Budapest, 1966. augusztus 10. –) magyar diplomata, politikus.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kendernay János · Kanász-Nagy Máté és Kendernay János · Többet látni »

LMP – Magyarország Zöld Pártja

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és LMP – Magyarország Zöld Pártja · Kanász-Nagy Máté és LMP – Magyarország Zöld Pártja · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyarország · Kanász-Nagy Máté és Magyarország · Többet látni »

Nemzeti Választási Iroda

A Nemzeti Választási Iroda független, autonóm államigazgatási szerv Magyarországon, amelyet a választások előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó központi feladatok ellátására hozott létre a jogalkotó keretében.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Nemzeti Választási Iroda · Kanász-Nagy Máté és Nemzeti Választási Iroda · Többet látni »

Schmuck Erzsébet

Schmuck Erzsébet (Nagykáta, 1954. február 19. –) magyar politikus, közgazdász, környezetvédelmi aktivista, 2014-től 2022-ig a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Schmuck Erzsébet · Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet · Többet látni »

Ungár Péter (politikus)

Ungár Péter Károly (Budapest, 1991. június 10. –), magyar geográfus, politikus, az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnöke.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Ungár Péter (politikus) · Kanász-Nagy Máté és Ungár Péter (politikus) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kanász-Nagy Máté

2018-as magyarországi országgyűlési választás 241 kapcsolatokat, ugyanakkor Kanász-Nagy Máté 22. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 2.66% = 7 / (241 + 22).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kanász-Nagy Máté. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »