Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

2018-as magyarországi országgyűlési választás vs. Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. Országgyűlési választások eredményei (1990–2006) Választási eredmények kivetítése 2006-ban Magyarország államformája 1989.

Közötti hasonlóságok 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások 16 közös dolog (a Uniópédia): Demokratikus Koalíció (Magyarország), Együtt – a Korszakváltók Pártja, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Liberális Párt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Magyarországi országgyűlési választások, Momentum Mozgalom, Országgyűlés, Rendszerváltás Magyarországon, Szabad Demokraták Szövetsége.

Demokratikus Koalíció (Magyarország)

A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Demokratikus Koalíció (Magyarország) · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Együtt – a Korszakváltók Pártja

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja (röviden Együtt 2014, Együtt vagy E14) egy magyarországi politikai párt volt 2013 és 2018 között.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Együtt – a Korszakváltók Pártja · Együtt – a Korszakváltók Pártja és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Kereszténydemokrata Néppárt · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »

LMP – Magyarország Zöld Pártja

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és LMP – Magyarország Zöld Pártja · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és LMP – Magyarország Zöld Pártja · Többet látni »

Magyar Igazság és Élet Pártja

A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt volt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyar Igazság és Élet Pártja · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyar Igazság és Élet Pártja · Többet látni »

Magyar Liberális Párt

A Magyar Liberális Párt (röviden MLP vagy Liberálisok) egy magyarországi, önálló frakcióval sosem rendelkező korábbi parlamenti párt, amelyet 2013 áprilisában hozott létre Fodor Gábor, a Fidesz egykori alelnöke és az SZDSZ korábbi elnöke.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyar Liberális Párt · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyar Liberális Párt · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyar Szocialista Párt · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyarország · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (röviden: MNOÖ, németül: Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen, LdU) a Magyarországon élő német kisebbség országos érdekképviseleti szervezete.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyarországi Németek Országos Önkormányzata · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarországi Németek Országos Önkormányzata · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Magyarországi országgyűlési választások · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Momentum Mozgalom

A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Momentum Mozgalom · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Momentum Mozgalom · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Országgyűlés · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Országgyűlés · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Rendszerváltás Magyarországon · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

2018-as magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

2018-as magyarországi országgyűlési választás 241 kapcsolatokat, ugyanakkor Jelenkori magyarországi országgyűlési választások 49. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 5.52% = 16 / (241 + 49).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2018-as magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »