Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2017 és Széchenyi-díj

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2017 és Széchenyi-díj

2017 vs. Széchenyi-díj

----. A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.

Közötti hasonlóságok 2017 és Széchenyi-díj

2017 és Széchenyi-díj 13 közös dolog (a Uniópédia): Barnabás Beáta, Bokor József (villamosmérnök), Freund Tamás, József Attila-díj, Kossuth-díj, Lovász László (matematikus), Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Március 15., Munkácsy Mihály-díj, Oláh György (kémikus), Vékás Lajos (jogász), Ybl Miklós-díj.

Barnabás Beáta

Barnabás Beáta Mária (Budapest, 1948. március 29. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

2017 és Barnabás Beáta · Barnabás Beáta és Széchenyi-díj · Többet látni »

Bokor József (villamosmérnök)

Bokor József (Tiszadob, 1948. július 22. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2017.

2017 és Bokor József (villamosmérnök) · Bokor József (villamosmérnök) és Széchenyi-díj · Többet látni »

Freund Tamás

Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14. –) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014 és 2020 között élettudományi alelnöke, 2020 júliusától az MTA elnöke.

2017 és Freund Tamás · Freund Tamás és Széchenyi-díj · Többet látni »

József Attila-díj

József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.

2017 és József Attila-díj · József Attila-díj és Széchenyi-díj · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

2017 és Kossuth-díj · Kossuth-díj és Széchenyi-díj · Többet látni »

Lovász László (matematikus)

Lovász László (Budapest, 1948. március 9. –) Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja.

2017 és Lovász László (matematikus) · Lovász László (matematikus) és Széchenyi-díj · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

2017 és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Széchenyi-díj · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2017 és Magyarország · Magyarország és Széchenyi-díj · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

2017 és Március 15. · Március 15. és Széchenyi-díj · Többet látni »

Munkácsy Mihály-díj

A Munkácsy Mihály-díj a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetés.

2017 és Munkácsy Mihály-díj · Munkácsy Mihály-díj és Széchenyi-díj · Többet látni »

Oláh György (kémikus)

Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.

2017 és Oláh György (kémikus) · Oláh György (kémikus) és Széchenyi-díj · Többet látni »

Vékás Lajos (jogász)

Vékás Lajos (Kolozsvár, 1939. november 25. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke.

2017 és Vékás Lajos (jogász) · Széchenyi-díj és Vékás Lajos (jogász) · Többet látni »

Ybl Miklós-díj

A díj névadója Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat) az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésként.

2017 és Ybl Miklós-díj · Széchenyi-díj és Ybl Miklós-díj · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2017 és Széchenyi-díj

2017 751 kapcsolatokat, ugyanakkor Széchenyi-díj 389. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 1.14% = 13 / (751 + 389).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2017 és Széchenyi-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »