Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2016 és Kirill moszkvai pátriárka

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2016 és Kirill moszkvai pátriárka

2016 vs. Kirill moszkvai pátriárka

----. Kirill pátriárka (orosz ábécé: ПатриархКирилл; Leningrád, 1946. november 20. –), polgári nevén Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev (Владимир Михайлович Гундяев) orosz ortodox püspök, 1984 decembere óta Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája, 1989 novembere óta a Moszkvai Patriarchátus Egyház Külkapcsolatok részlegének elnöke, a Szent Szinódus állandó tagja, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.

Közötti hasonlóságok 2016 és Kirill moszkvai pátriárka

2016 és Kirill moszkvai pátriárka 9 közös dolog (a Uniópédia): Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Ferenc pápa, Fidel Castro, Jézus, Kuba, Magyarország, Oroszország, Római katolikus egyház, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és 2016 · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Kirill moszkvai pátriárka · Többet látni »

Ferenc pápa

Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17. –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266.

2016 és Ferenc pápa · Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka · Többet látni »

Fidel Castro

Fidel Alejandro Castro Ruz (audio) (Birán, 1926. augusztus 13. – Havanna, 2016. november 25.) kommunista politikus, 1965 és 2008 között Kuba első számú vezetője: az ország és a minisztertanács elnöke, pártvezér.

2016 és Fidel Castro · Fidel Castro és Kirill moszkvai pátriárka · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

2016 és Jézus · Jézus és Kirill moszkvai pátriárka · Többet látni »

Kuba

Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).

2016 és Kuba · Kirill moszkvai pátriárka és Kuba · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2016 és Magyarország · Kirill moszkvai pátriárka és Magyarország · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

2016 és Oroszország · Kirill moszkvai pátriárka és Oroszország · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

2016 és Római katolikus egyház · Kirill moszkvai pátriárka és Római katolikus egyház · Többet látni »

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Leningrád, 1952. október 7. –) Oroszország elnöke.

2016 és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin · Kirill moszkvai pátriárka és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2016 és Kirill moszkvai pátriárka

2016 568 kapcsolatokat, ugyanakkor Kirill moszkvai pátriárka 48. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 1.46% = 9 / (568 + 48).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2016 és Kirill moszkvai pátriárka. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »