Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

2014 és 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2014 és 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról

2014 vs. 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról

---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint. A 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról egy 2014.

Közötti hasonlóságok 2014 és 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról

2014 és 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról 15 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, De facto, Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa, Európai Unió, Kína, Krím, Magyarország, Március 16., Népszavazás, Oroszország, Szerbia, Szevasztopol, Szovjetunió, Ukrajna, Viktor Fedorovics Janukovics.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

2014 és Amerikai Egyesült Államok · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

De facto

A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.

2014 és De facto · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és De facto · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa.

2014 és Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

2014 és Európai Unió · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Európai Unió · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

2014 és Kína · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Kína · Többet látni »

Krím

A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.

2014 és Krím · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Krím · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2014 és Magyarország · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Magyarország · Többet látni »

Március 16.

Névnapok: Henrietta + Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henriett, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor.

2014 és Március 16. · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Március 16. · Többet látni »

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

2014 és Népszavazás · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Népszavazás · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

2014 és Oroszország · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Oroszország · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

2014 és Szerbia · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Szerbia · Többet látni »

Szevasztopol

Szevasztopol (ukránul és oroszul Севастополь, krími tatár nyelven Aqyar) szövetségi jelentőségű város a Krím félsziget délnyugati partján.

2014 és Szevasztopol · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Szevasztopol · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

2014 és Szovjetunió · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Szovjetunió · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

2014 és Ukrajna · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Ukrajna · Többet látni »

Viktor Fedorovics Janukovics

Viktor Fedorovics Janukovics (ukránul: Віктор Федорович Янукович, oroszul: Виктор Фёдорович Янукович; Jenakijeve, Donecki terület, 1950. július 9. –) ukrán politikus, a Régiók Pártja, az ország egyik jelentős pártjának a vezetője.

2014 és Viktor Fedorovics Janukovics · 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról és Viktor Fedorovics Janukovics · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2014 és 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról

2014 558 kapcsolatokat, ugyanakkor 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról 32. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 2.54% = 15 / (558 + 32).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2014 és 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: