Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
177 kapcsolatok: A Szent Korona országai, Alibunár, Altábornagy, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Arad (Románia), Újvidék, Augusztus 19., Augusztus 7., Ágyú (löveg), Április 7., Árkod, Ðorđe Stratimirović, Óbecse, Ókér, Baranya (egyértelműsítő lap), Baranya vármegye, Batthyány Kázmér, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batthyány-kormány, Bács-Bodrog vármegye, Bácsújlak, Bácsföldvár, Bácska, Bánát, Bánság, Bechtold Fülöp, Berzava, Buda (történelmi település), Csernovics Péter, Damjanich János, Délvidék, December 12., December 15., December 4., Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunántúl, Ellenzék, Erődítmény, Erdély, Eszék, Február 11., Fehértemplom, Ferdinand von Mayerhofer, Futak, Gergely János (egyértelműsítő lap), Guyon Richárd, Habsburg Birodalom, Háromegy Királyság (Horvátország), Híd, Horvát bán, ..., Horvátok, Horvátország, Hrabovszky János, Huszár, I. Ferenc József magyar király, Január 16., Január 2., Jászkun Kerület, Július 14., Július 23., Június 10., Június 14., Június 6., Június 7., Josip Rajačić, Karas, Karlóca, Katolikusok, Katonai határőrvidék, Károlyfalva, Káty, Közigazgatás, Kiskér, Kiss Ernő (altábornagy), Kiss Ernő (katona), Kmety György, Kokárda, Komárom (Szlovákia), Kossuth Lajos, Kunság, Kuzman Todorović, Liberalizmus, Maderspach Ferenc, Magyarkanizsa, Magyarország, Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben, Magyarországi szerbek, Matica Srpska, Matija Ban, Május 10., Május 13., Május 26., Március 15., Március 21., Március 25., Március 27., Márciusi ifjak, Máriássy János, Mészáros Lázár, Metropolita, Miloš Obrenović, Nagybecskerek, Nagykárolyfalva, Nagykikinda, Nagysándor József, Nagyvajda, Nemzetőrség (1848), November 18., November 30., Október 4., Októberi diploma, Olmützi alkotmány, Orsova, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák Császári Lipót-rend, Osztrák Császári Vaskorona-rend, Palánka (Szerbia), Pancsova, Patriarchátus, Pátriárka, Pétervárad, Perczel Mór, Pest (történelmi település), Radikalizáció, Rózsa Sándor, Románia, Románok, Sabor, Sajkásvidék, Statárium, Stevan Šupljikac, Stevan Petrović Knićanin, Szeged, Szentendre, Szenttamás (Szerbia), Szeptember 21., Szerémség, Szerb Fejedelemség, Szerb nemzeti megújulás, Szerb ortodox egyház, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szerbia történelme, Szlavónia, Szurony, Tamáslaka, Tökölyanum, Tüzérség, Temerin, Temes folyó, Temesőr, Temesköz, Temesvár, Titel, Titeli-fennsík, Torontál vármegye, Turja, V. Ferdinánd magyar király, Vajda, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vármegye, Vécsey Károly, Verbász, Versec, Vetter Antal, Zágráb, Zenta, Zimony, Zsellér, 1844, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1860. Bővíteni index (127 több) »
A Szent Korona országai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és A Szent Korona országai · Többet látni »
Alibunár
Alibunár (szerbül Алибунар / Alibunar, németül Alisbrunn) városi jellegű település és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Alibunár · Többet látni »
Altábornagy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rendfokozat.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Altábornagy · Többet látni »
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Arad (Románia) · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Újvidék · Többet látni »
Augusztus 19.
Névnapok: Huba + Bernárd, Bernát, Emília, János, Lajos, Szebáld.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Augusztus 19. · Többet látni »
Augusztus 7.
Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Augusztus 7. · Többet látni »
Ágyú (löveg)
Elöltöltős ostromágyú, kártány az egri várban Ágyú a karib-tengeri Fort de France erődjében, a Fort Saint Louisban Az ágyú, régebbi nevén pattantyú olyan hosszú csövű löveg, amelyet a lövedék nagy kezdősebességgel hagy el, lapos lövedékröppályán halad, és nagy távolságra csapódik be.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Ágyú (löveg) · Többet látni »
Április 7.
Névnapok: Herman + Armand, Armanda, Armandina, Ármin, Árpád, Asszunta, Azucséna, Jelek, József, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Manna, Mária, Szenta, Urzulina.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Április 7. · Többet látni »
Árkod
Árkod (szerbül Јарковац / Jarkovac, németül Јаrkovatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Árkod · Többet látni »
Ðorđe Stratimirović
Ðorđe Stratimirović (magyar átírással Gyorgye Sztratimirovics, Újvidék, 1822. február 7. – Bécs, 1908. december 15.) az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka, a főodbor elnöke, későbbi császári és királyi vezérőrnagy, országgyűlési képviselő.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Ðorđe Stratimirović · Többet látni »
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Óbecse · Többet látni »
Ókér
Ókér (szerbül Змајево / Zmajevo, németül Altker) település Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományának Dél-bácskai körzetében, a verbászi községben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Ókér · Többet látni »
Baranya (egyértelműsítő lap)
A Baranya jelentései.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Baranya (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Baranya vármegye · Többet látni »
Batthyány Kázmér
Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Batthyány Kázmér · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Batthyány-kormány · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bácsújlak
Bácsújlak (szerbül Бачко Ново Село / Bačko Novo Selo, németül Neudorf an der Donau) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bácsújlak · Többet látni »
Bácsföldvár
Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a Tiszamente legdélebbi magyar jellegű települése.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bácsföldvár · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bácska · Többet látni »
Bánát
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánság.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bánát · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bánság · Többet látni »
Bechtold Fülöp
Báró Bechtold Fülöp vagy Philipp von Bechtold (Peremarton, 1787. január 18. – Linz, 1862. november 9.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik katonai vezetője.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Bechtold Fülöp · Többet látni »
Berzava
A Berzava (románul Bârzava, szerbül Брзава / Brzava) folyó Románia és Szerbia területén.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Berzava · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Csernovics Péter
Gróf Csernovics Péter (szerbül Petar Črnović, Mácsa, 1810. március 13. – Fény, 1892. május 1. - halálozásának napja bizonytalan), politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharcban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Csernovics Péter · Többet látni »
Damjanich János
Damjanich János (Jovan Damjanić, Staza (ma Horvátország) 1804. december 8. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Damjanich János · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Délvidék · Többet látni »
December 12.
Névnapok: Gabriella + Bulcsú, Csepel, Franciska, Johanna, Santál.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és December 12. · Többet látni »
December 15.
Névnapok: Valér + Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és December 15. · Többet látni »
December 4.
Névnapok: Borbála, Barbara + Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alinda, Armida, Armilla, Babiána, Babita, Barbarella, Baucisz, Biri, Bonnie, Bora, Bóra, Bori, Boris, Boriska, Borka, Boróka, Ciklámen, Emerita, Hágár, Mór, Móric, Péter, Pető, Reginald, Varínia.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és December 4. · Többet látni »
Duna–Tisza–Duna-csatorna
A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Dunántúl · Többet látni »
Ellenzék
Az ellenzék a kormányzó pártok ellenében szerveződő, működő, azokkal versengő, képviselettel rendelkező pártokat jelenti.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Ellenzék · Többet látni »
Erődítmény
Bourtange csillag alakú erődítményrendszere, melyet rekonstruáltak és 1750 körüli állapotára állítottak vissza. Groningen (tartomány), Hollandia. Az erődítmény katonai terminológiában használt formájában az erődítési építmények kifejezés védelmi célból épített nagy védőképességű, tartós vagy ideiglenes erődítési célú építményt, építménycsoportot vagy nagyobb erődök rendszerét jelenti.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Erődítmény · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Erdély · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Eszék · Többet látni »
Február 11.
Névnapok: Bertold, Marietta + Bozsena, Dezsér, Dezsider, Dezső, Elek, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Paszkál, Paszkália, Teodolinda, Teodóra, Titánia, Titanilla, Tittína.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Február 11. · Többet látni »
Fehértemplom
Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Fehértemplom · Többet látni »
Ferdinand von Mayerhofer
Ferdinand Freiherr von Mayerhofer Ferdinand Mayerhofer von Grünbühel (Bécs, 1799. május 16. – Klagenfurt, 1869. március 26.) osztrák altábornagy, szerbiai konzul.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Ferdinand von Mayerhofer · Többet látni »
Futak
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Futak · Többet látni »
Gergely János (egyértelműsítő lap)
*Gergely János (1911–1996) zeneszerző, zenetudós, etnológus, Bartók-kutató.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Gergely János (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Guyon Richárd
Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Guyon Richárd · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Háromegy Királyság (Horvátország)
Dalmát Királyság A Háromegy Királyságnak (latinul Regna Tripartita Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae) nevezik időnként együttesen a Magyar Királyság Horvátország, Dalmácia és Szlavónia tartományait, különösen a 19. századi történelemben, amikor a három tartomány egyesítésével létrehozandó önálló horvát állam lehetősége felmerült.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Háromegy Királyság (Horvátország) · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Híd · Többet látni »
Horvát bán
A horvát báni palota Zágrábban A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Horvát bán · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Horvátország · Többet látni »
Hrabovszky János
Hrabovai báró Hrabovszky János (Győr, 1777. május 5. – Olmütz, 1852. szeptember 18.) honvéd altábornagy, királyi biztos.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Hrabovszky János · Többet látni »
Huszár
Magyar Frimont huszár. A 9. huszárezred parancsnoka 1806-1831 között Frimont János volt,http://huszarmuzeum.hu/tartalom.php?tart.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Huszár · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Január 16.
Névnapok: Gusztáv + Ahmed, Benkő, Dániel, Fáni, Fanni, Godó, Gotfrid, Hendrik, Henrik, Honorát, Honorátusz, Honóriusz, Izidor, Izor, Janina, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Marcell, Marsall, Otelló, Ottó, Ozor, Priszcilla, Stefánia, Stefi, Szidor, Uzor.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Január 16. · Többet látni »
Január 2.
Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Január 2. · Többet látni »
Jászkun Kerület
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jászkun kerület.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Jászkun Kerület · Többet látni »
Július 14.
Névnapok: Örs, Stella + Bonaventúra, Esztellia, Ferenc, Herkules, Jusztusz, Kamill, Kamilló, Örsi, Zala, Zalán, Zalánka.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Július 14. · Többet látni »
Július 23.
Névnapok: Lenke + Apollinár, Apollinária, Birgit, Brigitta, Laborc, Libor, Polina, Polla, Rázsoly, Rázsony, Romola, Ronalda.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Július 23. · Többet látni »
Június 10.
Névnapok: Gréta, Margit + Bács, Bacsó, Bardó, Diána, Főbe, Gitta, Gréte, Peggi.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Június 10. · Többet látni »
Június 14.
Névnapok: Vazul + Elizeus, Estella, Hartvig, Herta, Sztella, Töhötöm, Valérián, Valér.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Június 14. · Többet látni »
Június 6.
Névnapok: Norbert, Cintia + Artemisz, Artemízia, Citta, Délia, Filip, Fülöp, Gilbert, Klaudia, Klaudiusz, Kolos, Kolozs, Lícia, Norberta, Norman, Norton, Szintia.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Június 6. · Többet látni »
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Június 7. · Többet látni »
Josip Rajačić
litográfiáján Josip Rajačić (Lučani, Horvátország, 1785. július 30. – Karlóca, 1861. december 13.) (szerb cirill írással: Јосиф Рајачић) horvátországi születésű szerb pátriárka, a magyarországi szerb nemzeti mozgalom vezetője.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Josip Rajačić · Többet látni »
Karas
A Karas (románul Caraș, szerbül Karaš vagy Караш) folyó Románia és Szerbia területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Karas · Többet látni »
Karlóca
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Karlóca · Többet látni »
Katolikusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Katolicizmus.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Katolikusok · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Károlyfalva
A falu látképe, 2003 Alsó pincék, részlet, 2011 Károlyfalva (németül Karlsdorf) egykori önálló község, ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Károlyfalva · Többet látni »
Káty
Káty (szerbül Каћ / Kać) Újvidék községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, a történelmi Sajkásvidéken.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Káty · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Közigazgatás · Többet látni »
Kiskér
Kiskér (szerbül Бачко Добро Поље / Bačko Dobro Polje, németül Kleinker) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kiskér · Többet látni »
Kiss Ernő (altábornagy)
Eleméri és ittebei Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.) honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kiss Ernő (altábornagy) · Többet látni »
Kiss Ernő (katona)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kiss Ernő (altábornagy).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kiss Ernő (katona) · Többet látni »
Kmety György
Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kmety György · Többet látni »
Kokárda
publisher.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kokárda · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kunság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kunság (egyértelműsítő lap).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kunság · Többet látni »
Kuzman Todorović
Kuzman Todorović (1787–1858) osztrák császári altábornagy.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Kuzman Todorović · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Liberalizmus · Többet látni »
Maderspach Ferenc
Maderspach Ferenc (Oravica, 1793. – Zsombolya, 1849. január 20.) magyar honvéd alezredes.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Maderspach Ferenc · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben · Többet látni »
Magyarországi szerbek
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Magyarországi szerbek · Többet látni »
Matica Srpska
A Matica Srpska épülete Újvidéken Az 1826-ban alapított Matica Srpska a szerb nemzeti megújulás egyik legjelentősebb mérföldköve, amely a mai napig a szerbség egyik legtekintélyesebb intézménye.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Matica Srpska · Többet látni »
Matija Ban
Matija Ban (Raguza, 1818. december 18. – Belgrád, 1903. március 14.) szerb író.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Matija Ban · Többet látni »
Május 10.
Névnapok: Ármin, Pálma + Aina, Ainó, Ajna, Ajnó, Alda, Áldea, Alexia, Antónia, Armand, Armanda, Armandina, Blandina, Cserne, Csikó, Csörsz, Filadelfia, Gardénia, Gordána, Gordon, Jávorka, Jázmin, Joáb, Jób, Koridon, Míra, Miranda, Mira, Palmira, Kada, Szolanzs.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Május 10. · Többet látni »
Május 13.
Névnapok: Szervác, Imola + Belián, Dulcinea, Fatima, Fatime, Gellért, Gerda, Gerhárd, Glenda, Glenna, Glória, Imelda, Ivána, Karácson, Noel, Ofélia, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Május 13. · Többet látni »
Május 26.
Névnapok: Evelin, Fülöp + Aladár, Berengár, Elektra, Evangelina, Filip, Godó, Gyöngyvér, Nyék, Szemere.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Május 26. · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Március 15. · Többet látni »
Március 21.
Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Március 21. · Többet látni »
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Március 25. · Többet látni »
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Március 27. · Többet látni »
Márciusi ifjak
A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Márciusi ifjak · Többet látni »
Máriássy János
Máriássy János (Berzsenyi Lénárdnak az olmützi börtönben róla készített egyik rajza Márkus- és batizfalvi báró Máriássy János (Igló, 1822. június 23. – Budapest, 1905. január 24.) honvédezredes, a magyar királyi honvédség altábornagya.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Máriássy János · Többet látni »
Mészáros Lázár
Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Mészáros Lázár · Többet látni »
Metropolita
esztergom-budapesti érsek, egyúttal az esztergom-budapesti egyháztartomány metropolitája is. A metropolita a keresztény vallások egy püspöki méltósága, általában egy több egyházmegyéből álló egyháztartomány vezetője.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Metropolita · Többet látni »
Miloš Obrenović
#ÁTIRÁNYÍTÁS Milos szerb fejedelem.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Miloš Obrenović · Többet látni »
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Nagybecskerek · Többet látni »
Nagykárolyfalva
Nagykárolyfalva (szerbül Банатски Карловац / Banatski Karlovac, németül Karlsdorf) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Nagykárolyfalva · Többet látni »
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Nagykikinda · Többet látni »
Nagysándor József
Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1804. október 17. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy,--> az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Nagysándor József · Többet látni »
Nagyvajda
A nagyvajda szláv eredetű fejedelmi, törzsi vagy udvari cím, mely a vajdánál magasabb méltóságot jelöl.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Nagyvajda · Többet látni »
Nemzetőrség (1848)
1848.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »
November 18.
Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és November 18. · Többet látni »
November 30.
Névnapok: András, Andor + Amál, Amália, André, Bandó, Dormán, Endre, Tarján, Trajánusz, Tullió, Levin.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és November 30. · Többet látni »
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Október 4. · Többet látni »
Októberi diploma
Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Októberi diploma · Többet látni »
Olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Olmützi alkotmány · Többet látni »
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Orsova · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Osztrák Császári Lipót-rend
A Lipót-rend polgári és katonai kitüntetés volt, amelyet I. Ferenc osztrák császár és magyar király alapított 1808-ban édesapja, II. Lipót tiszteletére.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Osztrák Császári Lipót-rend · Többet látni »
Osztrák Császári Vaskorona-rend
Az Osztrák Császári Vaskorona-rend 1815-ben lett újra alapítva I. Ferenc császár által.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Osztrák Császári Vaskorona-rend · Többet látni »
Palánka (Szerbia)
Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Palánka (Szerbia) · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Pancsova · Többet látni »
Patriarchátus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Patriarchátus (egyértelműsítő lap).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Patriarchátus · Többet látni »
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Pátriárka · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Pétervárad · Többet látni »
Perczel Mór
Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Perczel Mór · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Radikalizáció
A radikalizáció (vagy radikalizálódás) olyan folyamat, amelynek során az egyén vagy a csoport egyre inkább szélsőséges politikai, társadalmi vagy vallási eszméket és törekvéseket fogad el, amelyek elutasítják vagy aláássák a status quo-t, vagy aláássák a nemzet mai elképzeléseit és kifejezéseit.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Radikalizáció · Többet látni »
Rózsa Sándor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rózsa Sándor (betyár).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Rózsa Sándor · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Románok · Többet látni »
Sabor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szábor.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Sabor · Többet látni »
Sajkásvidék
Térkép illusztráció, 1851 Titeler Batallionsbezirk egy 1862-es térképen Sajkásvidéki táj Sajkásvidék (szerbül Шајкашка / Šajkaška, németül Schajkaschka) egy a katonai határőrvidék szervezésekor létrehozott Habsburg katonai közigazgatási egység Magyarország egykori déli területén (Csajkások kerülete, székhelye Titel), melyet fennállása idején, a 18. század elejétől 1873-ig Bécsből irányítottak.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Sajkásvidék · Többet látni »
Statárium
A statárium sajátos szabályok alapján történő rögtönítélő bíráskodást jelent.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Statárium · Többet látni »
Stevan Šupljikac
Stevan Šupljikac (szerb cirill írással Стеван Шупљикац; Petrinja, 1786. – Pancsova, 1848. december 15.) szerb nemzetiségű osztrák, illetve egy időben francia katonatiszt, majd 1848-tól vezérőrnagyi rangban a császári hadsereg tábornoka, az 1848–1849 között fennálló Szerb Vajdaság első vajdája.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Stevan Šupljikac · Többet látni »
Stevan Petrović Knićanin
Stevan Petrović Knićanin (Стеван Петровић Книћанин, Knić, 1807. február 15. – Belgrád, 1855.május 14.) szerb politikus, katonatiszt.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Stevan Petrović Knićanin · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szeged · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szentendre · Többet látni »
Szenttamás (Szerbia)
Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül St. Thomas vagy Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szenttamás (Szerbia) · Többet látni »
Szeptember 21.
Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szeptember 21. · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerémség · Többet látni »
Szerb Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerb Királyság (1882–1918).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerb Fejedelemség · Többet látni »
Szerb nemzeti megújulás
A szerb nemzeti ébredés az európai nemzeti megújulási mozgalmak logikus, helyi jellegzetességekkel bíró folytatása.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerb nemzeti megújulás · Többet látni »
Szerb ortodox egyház
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerb ortodox egyház · Többet látni »
Szerb Vajdaság
A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerb Vajdaság · Többet látni »
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerbia · Többet látni »
Szerbia történelme
A szerbek letelepedése a Balkánon a 6-7.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szerbia történelme · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szlavónia · Többet látni »
Szurony
Osztrák-magyar 1895 mintájú késszurony Amerikai katonák szuronyhasználati kiképzésen 1917-ben, Texasban Szuronynak vagy bajonettnek az olyan pengéket nevezzük, amelyeket lőfegyver csőtorkolatára rögzítenek.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Szurony · Többet látni »
Tamáslaka
Tamáslaka (szerbül Томашевац / Tomaševac, németül Tomaschewatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Tamáslaka · Többet látni »
Tökölyanum
A Tökölyanum (Budapest V. kerülete, Veres Pálné utca 17–19.) Tököly-Popovics Száva (1761–1842) alapítványaként a pesti egyetemen tanuló szerb fiúhallgatók számára létrejött nevelőintézet 1838-ban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Tökölyanum · Többet látni »
Tüzérség
Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Tüzérség · Többet látni »
Temerin
Temerin (szerbül Темерин / Temerin, németül Temeri) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Temerin · Többet látni »
Temes folyó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Temes (folyó).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Temes folyó · Többet látni »
Temesőr
Temesőr (szerbül Стража / Straža, románul Straja, németül Lagerdorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Temesőr · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Temesköz · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Temesvár · Többet látni »
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Titel · Többet látni »
Titeli-fennsík
A Titeli-fennsík, más nevein Titeli-hegy, Titeli-löszplató, Kis-plató (szerbül Тителски Брег / Titelski Breg) a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna-Tisza találkozásánál alluviális síkságból kiemelkedő, nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Titeli-fennsík · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Torontál vármegye · Többet látni »
Turja
#ÁTIRÁNYÍTÁS Turja (egyértelműsítő lap).
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Turja · Többet látni »
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Vajda
Lásd még: Nagyvajda.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Vajda · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Vármegye · Többet látni »
Vécsey Károly
Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Vécsey Károly · Többet látni »
Verbász
Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Verbász · Többet látni »
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Versec · Többet látni »
Vetter Antal
Vetter Antal, Anton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. – Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Vetter Antal · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Zágráb · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Zenta · Többet látni »
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Zimony · Többet látni »
Zsellér
Felújított zsellérház Nagyrédén A zsellér (lat: házas zsellér: inquilinus, házatlan zsellér: subinquilinus) a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és Zsellér · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és 1844 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és 1849 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Délvidéki szerb felkelés (1848) és 1860 · Többet látni »
