Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 2013-as közép-európai áradások és Duna
2013-as közép-európai áradások és Duna 34 közös dolog (a Uniópédia): Újvidék, Ausztria, Baden-Württemberg, Baja, Bécs, Budapest, Csehország, Dömös, Dunaújváros, Dunaföldvár, Esztergom, Győr, Inn (folyó), Kisoroszi, Linz, Magyarország, Melk, Morva (folyó), Nagymaros, Németország, Paks, Passau, Pilismarót, Pozsony, Rajka, Rajna, Regensburg, Svájc, Szentendre, Szigetmonostor, ..., Szlovákia, Tahitótfalu, Wachau (tájegység), 2002-es közép-európai áradások. Bővíteni index (4 több) »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és 2013-as közép-európai áradások · Újvidék és Duna ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
2013-as közép-európai áradások és Ausztria · Ausztria és Duna ·
Baden-Württemberg
Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.
2013-as közép-európai áradások és Baden-Württemberg · Baden-Württemberg és Duna ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
2013-as közép-európai áradások és Baja · Baja és Duna ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
2013-as közép-európai áradások és Bécs · Bécs és Duna ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
2013-as közép-európai áradások és Budapest · Budapest és Duna ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
2013-as közép-európai áradások és Csehország · Csehország és Duna ·
Dömös
Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
2013-as közép-európai áradások és Dömös · Dömös és Duna ·
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
2013-as közép-európai áradások és Dunaújváros · Duna és Dunaújváros ·
Dunaföldvár
Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
2013-as közép-európai áradások és Dunaföldvár · Duna és Dunaföldvár ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
2013-as közép-európai áradások és Esztergom · Duna és Esztergom ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
2013-as közép-európai áradások és Győr · Duna és Győr ·
Inn (folyó)
Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.
2013-as közép-európai áradások és Inn (folyó) · Duna és Inn (folyó) ·
Kisoroszi
Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
2013-as közép-európai áradások és Kisoroszi · Duna és Kisoroszi ·
Linz
Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.
2013-as közép-európai áradások és Linz · Duna és Linz ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
2013-as közép-európai áradások és Magyarország · Duna és Magyarország ·
Melk
Az alsó-ausztriai Melk városa a Duna partján épült, az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja és az azonos nevű járás központja.
2013-as közép-európai áradások és Melk · Duna és Melk ·
Morva (folyó)
A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.
2013-as közép-európai áradások és Morva (folyó) · Duna és Morva (folyó) ·
Nagymaros
Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.
2013-as közép-európai áradások és Nagymaros · Duna és Nagymaros ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
2013-as közép-európai áradások és Németország · Duna és Németország ·
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
2013-as közép-európai áradások és Paks · Duna és Paks ·
Passau
Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.
2013-as közép-európai áradások és Passau · Duna és Passau ·
Pilismarót
Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
2013-as közép-európai áradások és Pilismarót · Duna és Pilismarót ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
2013-as közép-európai áradások és Pozsony · Duna és Pozsony ·
Rajka
Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.
2013-as közép-európai áradások és Rajka · Duna és Rajka ·
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
2013-as közép-európai áradások és Rajna · Duna és Rajna ·
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
2013-as közép-európai áradások és Regensburg · Duna és Regensburg ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
2013-as közép-európai áradások és Svájc · Duna és Svájc ·
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
2013-as közép-európai áradások és Szentendre · Duna és Szentendre ·
Szigetmonostor
Szigetmonostor község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
2013-as közép-európai áradások és Szigetmonostor · Duna és Szigetmonostor ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
2013-as közép-európai áradások és Szlovákia · Duna és Szlovákia ·
Tahitótfalu
Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
2013-as közép-európai áradások és Tahitótfalu · Duna és Tahitótfalu ·
Wachau (tájegység)
A Wachau vagy wachaui kultúrtáj Ausztria 2000 óta világörökségi védelmet élvező 30 kilométer hosszú völgyszorosa a Duna mentén, Melk és Krems an der Donau városok között, Alsó-Ausztriában.
2013-as közép-európai áradások és Wachau (tájegység) · Duna és Wachau (tájegység) ·
2002-es közép-európai áradások
A 2002-es közép-európai áradások augusztusban következtek be Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Románia területén.
2002-es közép-európai áradások és 2013-as közép-európai áradások · 2002-es közép-európai áradások és Duna ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 2013-as közép-európai áradások és Duna
- Mi van a közös 2013-as közép-európai áradások és Duna
- Közötti hasonlóságok 2013-as közép-európai áradások és Duna
Összehasonlítását 2013-as közép-európai áradások és Duna
2013-as közép-európai áradások 104 kapcsolatokat, ugyanakkor Duna 453. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 6.10% = 34 / (104 + 453).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2013-as közép-európai áradások és Duna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
