Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 8 közös dolog (a Uniópédia): Európai Parlament, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Kollarik Tamás, Koltay András, Magyarország, Második Orbán-kormány, Országos Rádió és Televízió Testület, Szalai Annamária.
Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.
2010 és Európai Parlament · Európai Parlament és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
2010 és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
Kollarik Tamás
Kollarik Tamás (Budapest, 1974. június 3. –) Magyar Filmdíj-nyertes, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező.
2010 és Kollarik Tamás · Kollarik Tamás és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
Koltay András
Koltay András (Budapest, 1978. augusztus 15. –) egyetemi tanár, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke, jogász, a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseinek szakértője.
2010 és Koltay András · Koltay András és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
2010 és Magyarország · Magyarország és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
Második Orbán-kormány
A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) az 1989.
2010 és Második Orbán-kormány · Második Orbán-kormány és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
Országos Rádió és Televízió Testület
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az Országgyűlés által létrehozott magyarországi állami szervezet volt 1996–2010 között.
2010 és Országos Rádió és Televízió Testület · Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület ·
Szalai Annamária
Szalai Annamária (Zalaegerszeg, 1961. szeptember 16. – Budapest, 2013. április 12.) magyar politikus, újságíró, a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke 2012-ig (a közalapítvány megszűnéséig), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke, a Miami Press c. erotikus magazin egykori szerkesztője.
2010 és Szalai Annamária · Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Szalai Annamária ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- Mi van a közös 2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- Közötti hasonlóságok 2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Összehasonlítását 2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
2010 800 kapcsolatokat, ugyanakkor Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 33. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 0.96% = 8 / (800 + 33).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2010 és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
