Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 2009 és Kémiai Nobel-díj
2009 és Kémiai Nobel-díj 31 közös dolog (a Uniópédia): Ada Jonat, Amerikai Egyesült Államok, Új-Zéland, Ausztrália (ország), Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Egyiptom, Enzim, Finnország, Franciaország, Horvátország, India, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Kínai Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Németország, Nobel-díj, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Törökország, Thomas A. Steitz, ..., Venkatráman Rámakrisnan. Bővíteni index (1 több) »
Ada Jonat
Ada E. Jonat (Jeruzsálem, 1939. június 22. –) Nobel-díjas izraeli biokémikus, aki 2009-ben „a riboszóma szerkezetének és működésének kutatásáért” megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.
2009 és Ada Jonat · Ada Jonat és Kémiai Nobel-díj ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
2009 és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Kémiai Nobel-díj ·
Új-Zéland
Nincs leírás.
Új-Zéland és 2009 · Új-Zéland és Kémiai Nobel-díj ·
Ausztrália (ország)
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.
2009 és Ausztrália (ország) · Ausztrália (ország) és Kémiai Nobel-díj ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
2009 és Ausztria · Ausztria és Kémiai Nobel-díj ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
2009 és Belgium · Belgium és Kémiai Nobel-díj ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
2009 és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Kémiai Nobel-díj ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
2009 és Egyiptom · Egyiptom és Kémiai Nobel-díj ·
Enzim
Az enzimek csökkentik az aktivációs energiát Az enzimek az élő szervezetekben fontos katalitikus funkciót betöltő molekulák – úgynevezett biokatalizátorok – amelyek a sejtekben, szövetekben fennálló fiziológiás körülmények között zajló kémiai folyamatokat a reakciósebesség növelésével felgyorsítják.
2009 és Enzim · Enzim és Kémiai Nobel-díj ·
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
2009 és Finnország · Finnország és Kémiai Nobel-díj ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
2009 és Franciaország · Franciaország és Kémiai Nobel-díj ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
2009 és Horvátország · Horvátország és Kémiai Nobel-díj ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
2009 és India · India és Kémiai Nobel-díj ·
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
2009 és Izrael · Izrael és Kémiai Nobel-díj ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
2009 és Japán · Japán és Kémiai Nobel-díj ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
2009 és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Kémiai Nobel-díj ·
Kínai Köztársaság
A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb.
2009 és Kínai Köztársaság · Kémiai Nobel-díj és Kínai Köztársaság ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
2009 és Lengyelország · Kémiai Nobel-díj és Lengyelország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
2009 és Magyarország · Kémiai Nobel-díj és Magyarország ·
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
2009 és Mexikó · Kémiai Nobel-díj és Mexikó ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
2009 és Németország · Kémiai Nobel-díj és Németország ·
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
2009 és Nobel-díj · Kémiai Nobel-díj és Nobel-díj ·
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
2009 és Norvégia · Kémiai Nobel-díj és Norvégia ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
2009 és Olaszország · Kémiai Nobel-díj és Olaszország ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
2009 és Oroszország · Kémiai Nobel-díj és Oroszország ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
2009 és Románia · Kémiai Nobel-díj és Románia ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
2009 és Svájc · Kémiai Nobel-díj és Svájc ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
2009 és Svédország · Kémiai Nobel-díj és Svédország ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
2009 és Törökország · Kémiai Nobel-díj és Törökország ·
Thomas A. Steitz
Thomas Arthur Steitz (Milwaukee, Wisconsin, 1940. augusztus 23. – Branford, Connecticut, 2018. október 9.) Nobel-díjas amerikai biokémikus.
2009 és Thomas A. Steitz · Kémiai Nobel-díj és Thomas A. Steitz ·
Venkatráman Rámakrisnan
Venkatráman "Venki" Rámakrisnan (Tamilul: வெங்கட்ராமன் ராமகிருஷ்ணன) (Csidambaram, Tamilnádu, India, 1952. április 5. –) az MRS cambridgei Molekuláris Biológiai Laboratórium biológusa.
2009 és Venkatráman Rámakrisnan · Kémiai Nobel-díj és Venkatráman Rámakrisnan ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 2009 és Kémiai Nobel-díj
- Mi van a közös 2009 és Kémiai Nobel-díj
- Közötti hasonlóságok 2009 és Kémiai Nobel-díj
Összehasonlítását 2009 és Kémiai Nobel-díj
2009 1098 kapcsolatokat, ugyanakkor Kémiai Nobel-díj 386. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 2.09% = 31 / (1098 + 386).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2009 és Kémiai Nobel-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
