Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

20. századi magyar történelem és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 20. századi magyar történelem és Magyarország

20. századi magyar történelem vs. Magyarország

A 20. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Közötti hasonlóságok 20. századi magyar történelem és Magyarország

20. századi magyar történelem és Magyarország 47 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Amnesztia, Antant, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Budapest, Eckartsaui nyilatkozat, Első világháború, Európai Unió, Helyi önkormányzatok Magyarországon, Horthy Miklós (kormányzó), IV. Károly magyar király, Június 4., Joszif Visszarionovics Sztálin, Kádár János (politikus), Károlyi Mihály (miniszterelnök), Közigazgatás, Központi hatalmak, Köztársaság, Köztársasági elnök, Kommunizmus, Kormány (állami szerv), Magyar Királyság, Magyar Kommunista Párt, Magyar Népköztársaság (1918–1919), Magyarok, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Március 21., Második világháború, Nagy Imre (miniszterelnök), Németország, ..., November 13., November 16., Október 23., Országgyűlés, Osztrák–Magyar Monarchia, Párizsi békeszerződések, Politika, Proletárdiktatúra, Rákosi Mátyás, Rendszerváltás Magyarországon, Románia, Szerbia, Szovjetunió, Tisza, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (17 több) »

Adolf Hitler

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.

20. századi magyar történelem és Adolf Hitler · Adolf Hitler és Magyarország · Többet látni »

Amnesztia

Az amnesztia, magyarul közkegyelem (a görög közbocsánat szóból) a bűncselekmények vagy bűntettesek egész kategóriáira kiterjedő kegyelem.

20. századi magyar történelem és Amnesztia · Amnesztia és Magyarország · Többet látni »

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

20. századi magyar történelem és Antant · Antant és Magyarország · Többet látni »

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és 20. századi magyar történelem · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

20. századi magyar történelem és Budapest · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Eckartsaui nyilatkozat

IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.

20. századi magyar történelem és Eckartsaui nyilatkozat · Eckartsaui nyilatkozat és Magyarország · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

20. századi magyar történelem és Első világháború · Első világháború és Magyarország · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

20. századi magyar történelem és Európai Unió · Európai Unió és Magyarország · Többet látni »

Helyi önkormányzatok Magyarországon

A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.

20. századi magyar történelem és Helyi önkormányzatok Magyarországon · Helyi önkormányzatok Magyarországon és Magyarország · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

20. századi magyar történelem és Horthy Miklós (kormányzó) · Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarország · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

20. századi magyar történelem és IV. Károly magyar király · IV. Károly magyar király és Magyarország · Többet látni »

Június 4.

Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.

20. századi magyar történelem és Június 4. · Június 4. és Magyarország · Többet látni »

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

20. századi magyar történelem és Joszif Visszarionovics Sztálin · Joszif Visszarionovics Sztálin és Magyarország · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

20. századi magyar történelem és Kádár János (politikus) · Kádár János (politikus) és Magyarország · Többet látni »

Károlyi Mihály (miniszterelnök)

Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.

20. századi magyar történelem és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarország · Többet látni »

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

20. századi magyar történelem és Közigazgatás · Közigazgatás és Magyarország · Többet látni »

Központi hatalmak

'''██'''.

20. századi magyar történelem és Központi hatalmak · Központi hatalmak és Magyarország · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

20. századi magyar történelem és Köztársaság · Köztársaság és Magyarország · Többet látni »

Köztársasági elnök

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

20. századi magyar történelem és Köztársasági elnök · Köztársasági elnök és Magyarország · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

20. századi magyar történelem és Kommunizmus · Kommunizmus és Magyarország · Többet látni »

Kormány (állami szerv)

A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.

20. századi magyar történelem és Kormány (állami szerv) · Kormány (állami szerv) és Magyarország · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

20. századi magyar történelem és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarország · Többet látni »

Magyar Kommunista Párt

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.

20. századi magyar történelem és Magyar Kommunista Párt · Magyar Kommunista Párt és Magyarország · Többet látni »

Magyar Népköztársaság (1918–1919)

A Magyar Népköztársaság Magyarország hivatalos neve volt 1918.

20. századi magyar történelem és Magyar Népköztársaság (1918–1919) · Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyarország · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

20. századi magyar történelem és Magyarok · Magyarok és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.

20. századi magyar történelem és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Magyarország és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »

Március 21.

Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.

20. századi magyar történelem és Március 21. · Március 21. és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

20. századi magyar történelem és Második világháború · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

20. századi magyar történelem és Nagy Imre (miniszterelnök) · Magyarország és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

20. századi magyar történelem és Németország · Magyarország és Németország · Többet látni »

November 13.

Névnapok: Szilvia + Arkád, Árkád, Bulcsú, Ené, Éne, Enéh, Enese, Enet, Eugén, Gellén, Jenő, Kilény, Kilián, Megyer, Miklós, Nikolasz, Perenna, Szaniszló, Szolón.

20. századi magyar történelem és November 13. · Magyarország és November 13. · Többet látni »

November 16.

Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.

20. századi magyar történelem és November 16. · Magyarország és November 16. · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

20. századi magyar történelem és Október 23. · Magyarország és Október 23. · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

20. századi magyar történelem és Országgyűlés · Magyarország és Országgyűlés · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

20. századi magyar történelem és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Párizsi békeszerződések

A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947.

20. századi magyar történelem és Párizsi békeszerződések · Magyarország és Párizsi békeszerződések · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

20. századi magyar történelem és Politika · Magyarország és Politika · Többet látni »

Proletárdiktatúra

A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.

20. századi magyar történelem és Proletárdiktatúra · Magyarország és Proletárdiktatúra · Többet látni »

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.

20. századi magyar történelem és Rákosi Mátyás · Magyarország és Rákosi Mátyás · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

20. századi magyar történelem és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

20. századi magyar történelem és Románia · Magyarország és Románia · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

20. századi magyar történelem és Szerbia · Magyarország és Szerbia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

20. századi magyar történelem és Szovjetunió · Magyarország és Szovjetunió · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

20. századi magyar történelem és Tisza · Magyarország és Tisza · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

20. századi magyar történelem és Trianoni békeszerződés · Magyarország és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

20. századi magyar történelem és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és 20. századi magyar történelem · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 20. századi magyar történelem és Magyarország

20. századi magyar történelem 139 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 3.54% = 47 / (139 + 1188).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 20. századi magyar történelem és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »