2. hegedűverseny (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2. hegedűverseny (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző)

2. hegedűverseny (Bartók) vs. Bartók Béla (zeneszerző)

A ''II., h-moll hegedűverseny'' kottaanyagának borítója a Boosey & Hawkes kiadásában Bartók Béla a II. Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Arnold Schönberg

Arnold Schönberg, teljes nevén Arnold Franz Walter Schönberg, más írásmóddal Schoenberg (Ausztria, Bécs, 1874. szeptember 13. – USA, Los Angeles, 1951. július 13.) osztrák zeneszerző, a dodekafónia és a szerializmus technikájának megalkotója.

2. hegedűverseny (Bartók) és Arnold Schönberg · Arnold Schönberg és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Bartók Béla (mérnök)

Bartók Béla (Budapest, 1910. augusztus 22. – Budapest, 1994. június 17.) általános mérnök (ma geodéta mérnökként ismert szakterület), MÁV-főmérnök, geodéta, író, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka.

2. hegedűverseny (Bartók) és Bartók Béla (mérnök) · Bartók Béla (mérnök) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Bartók Béla műveinek listája

Bartók Béla műveinek teljes jegyzékét Szőllősy András zenetörténész (1921–2007) alkotta meg, így Bartók kompozícióit Szőllősy-jegyzékszámmal határozzák meg.

2. hegedűverseny (Bartók) és Bartók Béla műveinek listája · Bartók Béla (zeneszerző) és Bartók Béla műveinek listája · Többet látni »

Bartók Péter

Bartók Péter (Budapest, 1924. július 31. – Florida, 2020. december 7.) amerikai-magyar zongorista, hangmérnök.

2. hegedűverseny (Bartók) és Bartók Péter · Bartók Béla (zeneszerző) és Bartók Péter · Többet látni »

Boosey & Hawkes

A Boosey & Hawkes egy 1930-ban alapított angliai kottakiadó cég, saját jellemzésük szerint a világ egyik legsikeresebb zenével foglalkozó cége.

2. hegedűverseny (Bartók) és Boosey & Hawkes · Bartók Béla (zeneszerző) és Boosey & Hawkes · Többet látni »

Brácsaverseny (Bartók)

Bartók Béla Brácsaversenyét (Sz. 120, BB 128) 1945 júliusában-augusztusában írta a New York államban levő Saranac Lake-ben, miközben már a leukémia utolsó állapotában szenvedett.

2. hegedűverseny (Bartók) és Brácsaverseny (Bartók) · Bartók Béla (zeneszerző) és Brácsaverseny (Bartók) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

2. hegedűverseny (Bartók) és Budapest · Bartók Béla (zeneszerző) és Budapest · Többet látni »

Concerto (Bartók)

A Concerto zenekarra (Sz. 116, BB 123) Bartók Béla öttételes zenekari műve.

2. hegedűverseny (Bartók) és Concerto (Bartók) · Bartók Béla (zeneszerző) és Concerto (Bartók) · Többet látni »

Cselló

A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.

2. hegedűverseny (Bartók) és Cselló · Bartók Béla (zeneszerző) és Cselló · Többet látni »

Divertimento (Bartók)

A Divertimento Bartók Béla háromtételes zenekari műve (Sz. 113, BB 118), amely Paul Sacher felkérésére készült 1939-ben.

2. hegedűverseny (Bartók) és Divertimento (Bartók) · Bartók Béla (zeneszerző) és Divertimento (Bartók) · Többet látni »

Dodekafónia

A dodekafóniát (Zwölftontechnik, twelve-tone technique) más néven tizenkét fokú technikát mint kompozíciós eljárást Arnold Schönberg (kb. 1920-tól) fejlesztette ki.

2. hegedűverseny (Bartók) és Dodekafónia · Bartók Béla (zeneszerző) és Dodekafónia · Többet látni »

Ferencsik János

Ferencsik János (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.) kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója (1957–1973, 1978–1984 (23. o.)) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője (1953-tól haláláig), a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya (1960–1967); a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár.

2. hegedűverseny (Bartók) és Ferencsik János · Bartók Béla (zeneszerző) és Ferencsik János · Többet látni »

Fonográf

Thomas Alva Edison korai fonográfja Az Edison-féle hengeres fonográf A fonográf (görög szó, magyar jelentése: hangíró készülék) az első olyan hangfelvételre és lejátszásra is alkalmas készülék volt, mely a gyakorlatban is bevált.

2. hegedűverseny (Bartók) és Fonográf · Bartók Béla (zeneszerző) és Fonográf · Többet látni »

Hegedű

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.

2. hegedűverseny (Bartók) és Hegedű · Bartók Béla (zeneszerző) és Hegedű · Többet látni »

Igor Stravinsky

Igor Fjodorovics Sztravinszkij, angolosan, művésznevén: Igor Stravinsky (Oranienbaum, Pétervári kormányzóság, 1882. június 17. – New York, 1971. április 6.) orosz zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású komponistája.

2. hegedűverseny (Bartók) és Igor Stravinsky · Bartók Béla (zeneszerző) és Igor Stravinsky · Többet látni »

Kontrasztok (Bartók)

A Kontrasztok (Sz. 111, BB 116) Bartók Béla klarinétra, hegedűre és zongorára írt kamaradarabja.

2. hegedűverseny (Bartók) és Kontrasztok (Bartók) · Bartók Béla (zeneszerző) és Kontrasztok (Bartók) · Többet látni »

Kroó György

Kroó György (Budapest, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) a 20.

2. hegedűverseny (Bartók) és Kroó György · Bartók Béla (zeneszerző) és Kroó György · Többet látni »

Lendvai Ernő

Lendvai Ernő (Kaposvár, 1925. február 6. – Budapest, 1993. január 31.) magyar zenetörténész, zenetudós, egyetemi tanár.

2. hegedűverseny (Bartók) és Lendvai Ernő · Bartók Béla (zeneszerző) és Lendvai Ernő · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

2. hegedűverseny (Bartók) és London · Bartók Béla (zeneszerző) és London · Többet látni »

New York

Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.

2. hegedűverseny (Bartók) és New York · Bartók Béla (zeneszerző) és New York · Többet látni »

Szólószonáta (Bartók)

Bartók Béla Szólószonátája hegedűre (Sz. 117, BB 124) a 20. század egyik legjelentősebb szóló vonós hangszerre írt kompozíciója.

2. hegedűverseny (Bartók) és Szólószonáta (Bartók) · Bartók Béla (zeneszerző) és Szólószonáta (Bartók) · Többet látni »

Szonátaforma

A szonátaforma a zenei formavilág egyik eleme, egy zenei forma, melynek három fő része az expozíció, a kidolgozás és a visszatérés (repríz vagy reexpozíció, rekapituláció).

2. hegedűverseny (Bartók) és Szonátaforma · Bartók Béla (zeneszerző) és Szonátaforma · Többet látni »

Vonós hangszerek

Lira da braccio Bartolomeo Montagna festményén, kb. 1500. A vonós hangszerek olyan húros hangszerek, melyeket vonóval való dörzsöléssel szólaltatnak meg.

2. hegedűverseny (Bartók) és Vonós hangszerek · Bartók Béla (zeneszerző) és Vonós hangszerek · Többet látni »

Yehudi Menuhin

Yehudi Menuhin OM (New York, 1916. április 22. – Berlin, 1999. március 12.) amerikai zsidó hegedűművész és karmester, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be, végül brit állampolgár lett és lovaggá is ütötték.

2. hegedűverseny (Bartók) és Yehudi Menuhin · Bartók Béla (zeneszerző) és Yehudi Menuhin · Többet látni »

Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára

A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (Sz. 106, BB 114) Bartók Béla egyik legismertebb zenekarra írt kompozíciója és a 20. század egyik legeredetibb műve, nemcsak a hangszerelésében, hanem az antifonális effektusok alkalmazásában is.

2. hegedűverseny (Bartók) és Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára · Bartók Béla (zeneszerző) és Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára · Többet látni »

Zongora

A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.

2. hegedűverseny (Bartók) és Zongora · Bartók Béla (zeneszerző) és Zongora · Többet látni »

1. hegedű-zongora szonáta (Bartók)

Bartók 1921 késő őszén írta és Arányi Jellynek ajánlotta I. hegedű-zongora szonátáját (Op. 21, Sz. 75, BB 84), amelyet 1922 márciusában Londonban maga mutatott be a hegedűművésznővel, a mű ősbemutatója egy hónappal korábban, Bécsben történt.

1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) és 2. hegedűverseny (Bartók) · 1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

1. hegedűverseny (Bartók)

Bartók Béla 1.

1. hegedűverseny (Bartók) és 2. hegedűverseny (Bartók) · 1. hegedűverseny (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

1. rapszódia (Bartók)

Az 1.

1. rapszódia (Bartók) és 2. hegedűverseny (Bartók) · 1. rapszódia (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

2. rapszódia (Bartók)

Bartók Béla 2.

2. hegedűverseny (Bartók) és 2. rapszódia (Bartók) · 2. rapszódia (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

3. zongoraverseny (Bartók)

Bartók Béla III.

2. hegedűverseny (Bartók) és 3. zongoraverseny (Bartók) · 3. zongoraverseny (Bartók) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

44 duó

Bartók Béla 44 duó két hegedűre (Sz. 98, BB 104) című sorozat Bartók 1931-ben keletkezett műve, amely elsősorban pedagógiai célzattal készült, e cél azonban nem a hegedűjáték elsajátítására, hanem a hegedűs kamaramuzsikálás technikai-zenei gyakorlatára irányul, mint ilyen tehát különbözik Bartók egyéb pedagógiai műveitől (Mikrokozmosz, Gyermekeknek, 10 könnyű zongoradarab).

2. hegedűverseny (Bartók) és 44 duó · 44 duó és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »