Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

1998-as magyarországi önkormányzati választás vs. Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

1998. A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Közötti hasonlóságok 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) 27 közös dolog (a Uniópédia): Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Magyarország, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Rendszerváltás Magyarországon, Salgótarján, Sopron, Szalay Ferenc (politikus), Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szita Károly, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Békéscsaba · Békéscsaba és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Budapest · Budapest és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Debrecen · Debrecen és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Dunaújváros · Dunaújváros és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Eger · Eger és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Győr · Győr és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Hódmezővásárhely · Hódmezővásárhely és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kaposvár · Kaposvár és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kecskemét · Kecskemét és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Magyarország · Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Miskolc · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolc · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Nagykanizsa · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsa · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Nyíregyháza · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyháza · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Pécs · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécs · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Rendszerváltás Magyarországon · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Salgótarján · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarján · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Sopron · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Sopron · Többet látni »

Szalay Ferenc (politikus)

Szalay Ferenc (Esztergom, 1955. március 30. –) magyar kosárlabdázó, testnevelő tanár, politikus, 1998-tól 2002-ig majd 2006 óta Szolnok polgármestere.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szalay Ferenc (politikus) · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szalay Ferenc (politikus) · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Székesfehérvár · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szeged · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szeged · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szekszárd · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szekszárd · Többet látni »

Szita Károly

Szita Károly (Kaposvár, 1956. október 27. –) magyar politikus, Kaposvár történetének leghosszabb ideig hivatalban levő polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szita Károly · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szita Károly · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szolnok · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szombathely · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szombathely · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Tatabánya · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tatabánya · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Veszprém · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

1998-as magyarországi önkormányzati választás és Zalaegerszeg · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszeg · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

1998-as magyarországi önkormányzati választás 78 kapcsolatokat, ugyanakkor Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) 104. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 14.84% = 27 / (78 + 104).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »