Közötti hasonlóságok 1990 és Európai Unió
1990 és Európai Unió 54 közös dolog (a Uniópédia): Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Észtország, Bécs, Berlin, Bosznia-Hercegovina, Brüsszel, Budapest, Csehország, De facto, December 17., Egyesült Királyság, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa, Európa Tanács, Február 7., Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Franciaország, Horvátország, Január 1., Július 1., Július 16., Koppenhága, Ljubljana, London, Magyarország, Március 25., Második világháború, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, ..., Montenegró, Német Demokratikus Köztársaság, Németország, Népszavazás, November 19., Nyugat-Németország, Október 2., Párizs, Pluralizmus, Portugália, Pozsony, Prága, Róma, Románia, Spanyolország, Strasbourg, Szász-Anhalt, Szászország, Szófia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Szovjetunió, Türingia. Bővíteni index (24 több) »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
1990 és Albánia · Albánia és Európai Unió ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
1990 és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Európai Unió ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
1990 és Ausztria · Ausztria és Európai Unió ·
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Észtország és 1990 · Észtország és Európai Unió ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
1990 és Bécs · Bécs és Európai Unió ·
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
1990 és Berlin · Berlin és Európai Unió ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
1990 és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Európai Unió ·
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
1990 és Brüsszel · Brüsszel és Európai Unió ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
1990 és Budapest · Budapest és Európai Unió ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
1990 és Csehország · Csehország és Európai Unió ·
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
1990 és De facto · De facto és Európai Unió ·
December 17.
Névnapok: Lázár, Olimpia + Begónia, Belizár, Lázó.
1990 és December 17. · December 17. és Európai Unió ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
1990 és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Európai Unió ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
1990 és Egyesült Nemzetek Szervezete · Egyesült Nemzetek Szervezete és Európai Unió ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
1990 és Európa · Európa és Európai Unió ·
Európa Tanács
Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg.
1990 és Európa Tanács · Európa Tanács és Európai Unió ·
Február 7.
Névnapok: Rómeó, Tódor + Richárd, Romuald, Romvald, Terensz, Terestyén, Trisztán, Zília, Tamás.
1990 és Február 7. · Európai Unió és Február 7. ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
1990 és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Európai Unió és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
1990 és Franciaország · Európai Unió és Franciaország ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
1990 és Horvátország · Európai Unió és Horvátország ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
1990 és Január 1. · Európai Unió és Január 1. ·
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
1990 és Július 1. · Európai Unió és Július 1. ·
Július 16.
Névnapok: Valter + Walter, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Barót, Dejan, Deján, Karméla, Karmelina, Kármen, Kármin, Kont, Lestár, Mária, Marléne, Ria.
1990 és Július 16. · Európai Unió és Július 16. ·
Koppenhága
Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.
1990 és Koppenhága · Európai Unió és Koppenhága ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
1990 és Ljubljana · Európai Unió és Ljubljana ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
1990 és London · Európai Unió és London ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1990 és Magyarország · Európai Unió és Magyarország ·
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
1990 és Március 25. · Európai Unió és Március 25. ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
1990 és Második világháború · Európai Unió és Második világháború ·
Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Mecklenburg-Elő-Pomeránia (németül: Mecklenburg-Vorpommern) Németország egyik tartománya az ország északkeleti részén, fővárosa Schwerin.
1990 és Mecklenburg-Elő-Pomeránia · Európai Unió és Mecklenburg-Elő-Pomeránia ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
1990 és Montenegró · Európai Unió és Montenegró ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
1990 és Német Demokratikus Köztársaság · Európai Unió és Német Demokratikus Köztársaság ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
1990 és Németország · Európai Unió és Németország ·
Népszavazás
Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.
1990 és Népszavazás · Európai Unió és Népszavazás ·
November 19.
Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.
1990 és November 19. · Európai Unió és November 19. ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
1990 és Nyugat-Németország · Európai Unió és Nyugat-Németország ·
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
1990 és Október 2. · Európai Unió és Október 2. ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
1990 és Párizs · Európai Unió és Párizs ·
Pluralizmus
A pluralizmus fő jelentése: többféleség; többféle érték vagy nézet létezése egyidejűleg.
1990 és Pluralizmus · Európai Unió és Pluralizmus ·
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
1990 és Portugália · Európai Unió és Portugália ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
1990 és Pozsony · Európai Unió és Pozsony ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
1990 és Prága · Európai Unió és Prága ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
1990 és Róma · Európai Unió és Róma ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
1990 és Románia · Európai Unió és Románia ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
1990 és Spanyolország · Európai Unió és Spanyolország ·
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
1990 és Strasbourg · Európai Unió és Strasbourg ·
Szász-Anhalt
Szász-Anhalt (németül: Sachsen-Anhalt) Németország egyik tartománya.
1990 és Szász-Anhalt · Európai Unió és Szász-Anhalt ·
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
1990 és Szászország · Európai Unió és Szászország ·
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
1990 és Szófia · Európai Unió és Szófia ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
1990 és Szerbia · Európai Unió és Szerbia ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
1990 és Szlovákia · Európai Unió és Szlovákia ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
1990 és Szlovénia · Európai Unió és Szlovénia ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
1990 és Szovjetunió · Európai Unió és Szovjetunió ·
Türingia
Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1990 és Európai Unió
- Mi van a közös 1990 és Európai Unió
- Közötti hasonlóságok 1990 és Európai Unió
Összehasonlítását 1990 és Európai Unió
1990 603 kapcsolatokat, ugyanakkor Európai Unió 346. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 5.69% = 54 / (603 + 346).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1990 és Európai Unió. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: