Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1990 és 1990-es magyarországi népszavazás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1990 és 1990-es magyarországi népszavazás

1990 vs. 1990-es magyarországi népszavazás

----. Az 1990-es magyarországi népszavazást Király Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök megválasztásának jogát ne az Országgyűlés gyakorolja, hanem közvetlen elnökválasztásra kerüljön sor.

Közötti hasonlóságok 1990 és 1990-es magyarországi népszavazás

1990 és 1990-es magyarországi népszavazás 15 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 3., Budapest, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Göncz Árpád, Július 29., Július 8., Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Népszavazás, Országgyűlés, Pozsgay Imre, Szabad Demokraták Szövetsége, Taxisblokád, 1990-es magyarországi országgyűlési választás.

Augusztus 3.

Névnapok: Hermina + Ágost, Ágosta, Augusztusz, Bennó, Haralda, Harmat, Harmatka, István, Kamélia, Kendra, Kim, Kimberli, Kira, Kirilla, Lida, Lígia, Mirtill, Nikodémia, Nikodémusz, Stefán, Tea, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Thea, Tíria.

1990 és Augusztus 3. · 1990-es magyarországi népszavazás és Augusztus 3. · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

1990 és Budapest · 1990-es magyarországi népszavazás és Budapest · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

1990 és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · 1990-es magyarországi népszavazás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »

Göncz Árpád

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.

1990 és Göncz Árpád · 1990-es magyarországi népszavazás és Göncz Árpád · Többet látni »

Július 29.

Névnapok: Flóra, Márta + Márti, Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Félix, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág.

1990 és Július 29. · 1990-es magyarországi népszavazás és Július 29. · Többet látni »

Július 8.

Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.

1990 és Július 8. · 1990-es magyarországi népszavazás és Július 8. · Többet látni »

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.

1990 és Magyar Demokrata Fórum · 1990-es magyarországi népszavazás és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

1990 és Magyar Szocialista Párt · 1990-es magyarországi népszavazás és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1990 és Magyarország · 1990-es magyarországi népszavazás és Magyarország · Többet látni »

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

1990 és Népszavazás · 1990-es magyarországi népszavazás és Népszavazás · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

1990 és Országgyűlés · 1990-es magyarországi népszavazás és Országgyűlés · Többet látni »

Pozsgay Imre

Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) politikus, egyetemi tanár, az MDP (1950–1956), az MSZMP (1956–1989), az MSZP (1989–1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító ügyvezetője, majd elnöke volt a párt feloszlásáig (1991–1996).

1990 és Pozsgay Imre · 1990-es magyarországi népszavazás és Pozsgay Imre · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

1990 és Szabad Demokraták Szövetsége · 1990-es magyarországi népszavazás és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Taxisblokád

A taxisblokád a benzináremelés elleni tüntetés volt Magyarországon 1990.

1990 és Taxisblokád · 1990-es magyarországi népszavazás és Taxisblokád · Többet látni »

1990-es magyarországi országgyűlési választás

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.

1990 és 1990-es magyarországi országgyűlési választás · 1990-es magyarországi népszavazás és 1990-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1990 és 1990-es magyarországi népszavazás

1990 603 kapcsolatokat, ugyanakkor 1990-es magyarországi népszavazás 34. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 2.35% = 15 / (603 + 34).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1990 és 1990-es magyarországi népszavazás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »