Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

1990-es magyarországi országgyűlési választás vs. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Közötti hasonlóságok 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 19 közös dolog (a Uniópédia): Áder János, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fodor Gábor (politikus), Jelenkori magyarországi országgyűlési választások, Kósa Lajos (politikus), Kövér László, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Munkáspárt, Magyarország, Mécs Imre, Orbán Viktor, Országgyűlés, Pozsgay Imre, Semjén Zsolt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szájer József, Szűrös Mátyás, Tamás Gáspár Miklós.

Áder János

Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke.

Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás · Áder János és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »

Fodor Gábor (politikus)

Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) magyar jogász, liberális politikus, az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1990-től 1993-ig, 1994-től 2009-ig és 2014-től 2018-ig parlamenti képviselő.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fodor Gábor (politikus) · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Fodor Gábor (politikus) · Többet látni »

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

Országgyűlési választások eredményei (1990–2006) Választási eredmények kivetítése 2006-ban Magyarország államformája 1989.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Kósa Lajos (politikus)

Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig és 2019-től a Fidesz alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kósa Lajos (politikus) · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kósa Lajos (politikus) · Többet látni »

Kövér László

Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kövér László · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kövér László · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kereszténydemokrata Néppárt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Demokrata Fórum · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »

Magyar Munkáspárt

A Magyar Munkáspárt (röviden Munkáspárt, előtte 1989-től 1993-ig Magyar Szocialista Munkáspárt, 1993-tól 2005-ig Munkáspárt, 2005-től 2013-ig Magyar Kommunista Munkáspárt) magyarországi, magát marxista–leninista pártnak definiáló politikai szervezet.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Munkáspárt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar Munkáspárt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyarország · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország · Többet látni »

Mécs Imre

Mécs Imre (Budapest, 1933. szeptember 4. – 2023. január 19.) magyar villamosmérnök, politikus.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Mécs Imre · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Mécs Imre · Többet látni »

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Orbán Viktor · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Orbán Viktor · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Országgyűlés · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Országgyűlés · Többet látni »

Pozsgay Imre

Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) politikus, egyetemi tanár, az MDP (1950–1956), az MSZMP (1956–1989), az MSZP (1989–1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító ügyvezetője, majd elnöke volt a párt feloszlásáig (1991–1996).

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Pozsgay Imre · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Pozsgay Imre · Többet látni »

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8. –) magyar politikus, 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Semjén Zsolt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Semjén Zsolt · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Szájer József

Szájer József (Sopron, 1961. szeptember 7. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szájer József · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szájer József · Többet látni »

Szűrös Mátyás

Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szűrös Mátyás · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szűrös Mátyás · Többet látni »

Tamás Gáspár Miklós

Tamás Gáspár Miklós, beceneve: TGM (Kolozsvár, 1948. november 28. – Budapest, 2023. január 15.), erdélyi magyar származású marxista filozófus, politikus, köz- és újságíró, egyetemi oktató, az ezredforduló magyar filozófiájának legnagyobb hatású, nemzetközileg ismert és elismert alakja.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Tamás Gáspár Miklós · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Tamás Gáspár Miklós · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

1990-es magyarországi országgyűlési választás 144 kapcsolatokat, ugyanakkor Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 155. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 6.35% = 19 / (144 + 155).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »