Közötti hasonlóságok 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter 14 közös dolog (a Uniópédia): Antall József (politikus, 1932–1993), Demszky Gábor, Deutsch Tamás (politikus), Für Lajos, Fodor Gábor (politikus), Horn Gyula, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Németh Miklós (politikus), Orbán Viktor, Országgyűlés, Szabad Demokraták Szövetsége, Torgyán József.
Antall József (politikus, 1932–1993)
Dörgicsei és kisjenei ifj.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Antall József (politikus, 1932–1993) · Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter ·
Demszky Gábor
Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Demszky Gábor · Boross Péter és Demszky Gábor ·
Deutsch Tamás (politikus)
Deutsch Tamás (korábban rövid ideig Deutsch-Für Tamás, Budapest, 1966. július 27. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Deutsch Tamás (politikus) · Boross Péter és Deutsch Tamás (politikus) ·
Für Lajos
Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21. – Budapest, 2013. október 22.) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Für Lajos · Boross Péter és Für Lajos ·
Fodor Gábor (politikus)
Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) magyar jogász, liberális politikus, az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1990-től 1993-ig, 1994-től 2009-ig és 2014-től 2018-ig parlamenti képviselő.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fodor Gábor (politikus) · Boross Péter és Fodor Gábor (politikus) ·
Horn Gyula
Horn Gyula János (Budapest, 1932. július 5. – Budapest, 2013. június 19.) politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994 és 1998 között a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Horn Gyula · Boross Péter és Horn Gyula ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Demokrata Fórum · Boross Péter és Magyar Demokrata Fórum ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Szocialista Párt · Boross Péter és Magyar Szocialista Párt ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyarország · Boross Péter és Magyarország ·
Németh Miklós (politikus)
Németh Miklós (Monok, 1948. január 24. –) magyar közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, és az 1989.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Németh Miklós (politikus) · Boross Péter és Németh Miklós (politikus) ·
Orbán Viktor
Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Orbán Viktor · Boross Péter és Orbán Viktor ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Országgyűlés · Boross Péter és Országgyűlés ·
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Torgyán József
Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22.) magyar politikus és ügyvéd.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Torgyán József · Boross Péter és Torgyán József ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter
- Mi van a közös 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter
- Közötti hasonlóságok 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter
Összehasonlítását 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter
1990-es magyarországi országgyűlési választás 144 kapcsolatokat, ugyanakkor Boross Péter 121. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 5.28% = 14 / (144 + 121).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: