Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1989 és Október 18.
1989 és Október 18. 29 közös dolog (a Uniópédia): Alaszka, Amerikai Egyesült Államok, Atlantis űrrepülőgép, Ausztria, Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Budapest, Csehszlovákia, Egon Krenz, Erich Honecker, Galileo, Görögország, Jászai Mari-díj, Jugoszlávia, Kossuth-díj, Lakatos Gabriella, Magyarország, Moszkva, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szocialista Egységpárt, Németek, Németország, Olaszok, Oscar-díj, Rendfokozat, Sopron, Színész, Szovjetunió, Ukránok, Vörös Hadsereg Frakció.
Alaszka
Alaszka (angolul Alaska, IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama.
1989 és Alaszka · Alaszka és Október 18. ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
1989 és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Október 18. ·
Atlantis űrrepülőgép
Az Atlantis (NASA Orbiter jelzése: OV–104) amerikai űrrepülőgép, amely a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatal, a NASA flottájához tartozott.
1989 és Atlantis űrrepülőgép · Atlantis űrrepülőgép és Október 18. ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
1989 és Ausztria · Ausztria és Október 18. ·
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke az Egyesült Államok állam- és kormányfője, az ország legbefolyásosabb személye és legmagasabb rangú tisztségviselője.
1989 és Az Amerikai Egyesült Államok elnöke · Az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Október 18. ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
1989 és Budapest · Budapest és Október 18. ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
1989 és Csehszlovákia · Csehszlovákia és Október 18. ·
Egon Krenz
Egon Krenz (Kolberg, Német Birodalom, 1937. március 19. –) egykori keletnémet kommunista politikus, az NDK ifjúsági szervezeteinek vezetője, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) funkcionáriusa, az NDK államtanácsának volt elnöke.
1989 és Egon Krenz · Egon Krenz és Október 18. ·
Erich Honecker
Erich Honecker 1950-ben Erich Honecker (Neunkirchen, 1912. augusztus 25. – Santiago de Chile, 1994. május 29.) német kommunista politikus, az NSZEP központi bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke.
1989 és Erich Honecker · Erich Honecker és Október 18. ·
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
1989 és Galileo · Galileo és Október 18. ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
1989 és Görögország · Görögország és Október 18. ·
Jászai Mari-díj
A Jászai Mari-díj a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által 1953-ban alapított díj, a legmagasabb magyar állami színművészeti elismerés.
1989 és Jászai Mari-díj · Jászai Mari-díj és Október 18. ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
1989 és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Október 18. ·
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
1989 és Kossuth-díj · Kossuth-díj és Október 18. ·
Lakatos Gabriella
Emléktábla:XI. kerület, Kelenhegyi út 38/A. Lakatos Gabriella (Budapest, 1927. október 18. – Budapest, 1989. november 12.) Kossuth-díjas magyar táncművész.
1989 és Lakatos Gabriella · Lakatos Gabriella és Október 18. ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1989 és Magyarország · Magyarország és Október 18. ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
1989 és Moszkva · Moszkva és Október 18. ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
1989 és Német Demokratikus Köztársaság · Német Demokratikus Köztársaság és Október 18. ·
Német Szocialista Egységpárt
A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) (németül Sozialistische Einheitspartei Deutschlands, SED) 1946-ban alakult meg Németország szovjet megszállási övezetében, majd az 1949-ben megalakult pártállami Német Demokratikus Köztársaság állampártja, politikai vezető ereje volt 1989-ig.
1989 és Német Szocialista Egységpárt · Német Szocialista Egységpárt és Október 18. ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
1989 és Németek · Németek és Október 18. ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
1989 és Németország · Németország és Október 18. ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
1989 és Olaszok · Október 18. és Olaszok ·
Oscar-díj
Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) ad ki több kategóriában 1929 óta.
1989 és Oscar-díj · Október 18. és Oscar-díj ·
Rendfokozat
A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.
1989 és Rendfokozat · Október 18. és Rendfokozat ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
1989 és Sopron · Október 18. és Sopron ·
Színész
Korabeli ruhába öltözött színészek beszélgetnek a forgatás szünetében A színész olyan személy, aki szerepet játszik művészeti produkcióban (mozifilmben, televízióban, színházban vagy rádióműsorban).
1989 és Színész · Október 18. és Színész ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
1989 és Szovjetunió · Október 18. és Szovjetunió ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
1989 és Ukránok · Október 18. és Ukránok ·
Vörös Hadsereg Frakció
A Vörös Hadsereg Frakció (németül Rote-Armee-Fraktion, röviden RAF), eleinte vezetőiről elnevezve, Baader–Meinhof-csoport egy szélsőbaloldali terrorszervezet, amely 1968 és 1998 között tevékenykedett Nyugat-Németországban.
1989 és Vörös Hadsereg Frakció · Október 18. és Vörös Hadsereg Frakció ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1989 és Október 18.
- Mi van a közös 1989 és Október 18.
- Közötti hasonlóságok 1989 és Október 18.
Összehasonlítását 1989 és Október 18.
1989 682 kapcsolatokat, ugyanakkor Október 18. 313. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 2.91% = 29 / (682 + 313).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1989 és Október 18.. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
