Közötti hasonlóságok 1989 és Európa
1989 és Európa 37 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Észtország, Bécs, Brüsszel, Budapest, Bulgária, Európai Gazdasági Közösség, Európai Unió, Görögország, Közép-Európa, Kelet-Európa, Koszovó, Lengyelország, Ljubljana, Magyarország, Moszkva, Németek, Németország, Nyugat-Németország, Olaszok, Oroszok, Párizs, Portugália, Pozsony, Prága, Románia, Spanyolok, Szerbia, ..., Szlovákia, Szlovénia, Törökök, Ukrajna, Ukránok, Varsó, 1980-as évek. Bővíteni index (7 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
1989 és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Európa ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
1989 és Ausztria · Ausztria és Európa ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és 1989 · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Európa ·
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Észtország és 1989 · Észtország és Európa ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
1989 és Bécs · Bécs és Európa ·
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
1989 és Brüsszel · Brüsszel és Európa ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
1989 és Budapest · Budapest és Európa ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
1989 és Bulgária · Bulgária és Európa ·
Európai Gazdasági Közösség
Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt.
1989 és Európai Gazdasági Közösség · Európa és Európai Gazdasági Közösség ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
1989 és Európai Unió · Európa és Európai Unió ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
1989 és Görögország · Európa és Görögország ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
1989 és Közép-Európa · Európa és Közép-Európa ·
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
1989 és Kelet-Európa · Európa és Kelet-Európa ·
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
1989 és Koszovó · Európa és Koszovó ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
1989 és Lengyelország · Európa és Lengyelország ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
1989 és Ljubljana · Európa és Ljubljana ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1989 és Magyarország · Európa és Magyarország ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
1989 és Moszkva · Európa és Moszkva ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
1989 és Németek · Európa és Németek ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
1989 és Németország · Európa és Németország ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
1989 és Nyugat-Németország · Európa és Nyugat-Németország ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
1989 és Olaszok · Európa és Olaszok ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
1989 és Oroszok · Európa és Oroszok ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
1989 és Párizs · Európa és Párizs ·
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
1989 és Portugália · Európa és Portugália ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
1989 és Pozsony · Európa és Pozsony ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
1989 és Prága · Európa és Prága ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
1989 és Románia · Európa és Románia ·
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
1989 és Spanyolok · Európa és Spanyolok ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
1989 és Szerbia · Európa és Szerbia ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
1989 és Szlovákia · Európa és Szlovákia ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
1989 és Szlovénia · Európa és Szlovénia ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
1989 és Törökök · Európa és Törökök ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
1989 és Ukrajna · Európa és Ukrajna ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
1989 és Ukránok · Európa és Ukránok ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
1989 és Varsó · Európa és Varsó ·
1980-as évek
Nincs leírás.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1989 és Európa
- Mi van a közös 1989 és Európa
- Közötti hasonlóságok 1989 és Európa
Összehasonlítását 1989 és Európa
1989 682 kapcsolatokat, ugyanakkor Európa 602. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 2.88% = 37 / (682 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1989 és Európa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: