Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev

1972 vs. Leonyid Iljics Brezsnyev

A különbségek 1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev nem állnak rendelkezésre.

Közötti hasonlóságok 1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev

1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev 10 közös dolog (a Uniópédia): December 19., Július 15., Kádár János (politikus), Kelet-Berlin, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Október 12., Október 16., Richard Nixon, Szovjetunió.

December 19.

Névnapok: Viola + Violetta, Anasztáz, Bonifác, Bónis, Dárió, Dárius, Nemere, Orbán, Oros, Pelágiusz, Tea, Tétisz.

1972 és December 19. · December 19. és Leonyid Iljics Brezsnyev · Többet látni »

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

1972 és Július 15. · Július 15. és Leonyid Iljics Brezsnyev · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

1972 és Kádár János (politikus) · Kádár János (politikus) és Leonyid Iljics Brezsnyev · Többet látni »

Kelet-Berlin

Kelet-Berlin Kelet-Berlin (Ost-Berlin) a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) fővárosa volt 1948 és 1990 között.

1972 és Kelet-Berlin · Kelet-Berlin és Leonyid Iljics Brezsnyev · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

1972 és Magyar Szocialista Munkáspárt · Leonyid Iljics Brezsnyev és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1972 és Magyarország · Leonyid Iljics Brezsnyev és Magyarország · Többet látni »

Október 12.

Névnapok: Miksa + Edvin, Edvina, Fáta, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz.

1972 és Október 12. · Leonyid Iljics Brezsnyev és Október 12. · Többet látni »

Október 16.

Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.

1972 és Október 16. · Leonyid Iljics Brezsnyev és Október 16. · Többet látni »

Richard Nixon

Richard Milhous Nixon (Yorba Linda, Kalifornia, 1913. január 9. – New York, New York, 1994. április 22.) az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke 1969 és 1974 között, és 36. alelnöke Dwight D. Eisenhower kormányzása alatt, 1953 és 1961 között.

1972 és Richard Nixon · Leonyid Iljics Brezsnyev és Richard Nixon · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

1972 és Szovjetunió · Leonyid Iljics Brezsnyev és Szovjetunió · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev

1972 403 kapcsolatokat, ugyanakkor Leonyid Iljics Brezsnyev 98. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 2.00% = 10 / (403 + 98).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1972 és Leonyid Iljics Brezsnyev. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »