Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1968 és Csehszlovákia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1968 és Csehszlovákia

1968 vs. Csehszlovákia

A különbségek 1968 és Csehszlovákia nem állnak rendelkezésre.

Közötti hasonlóságok 1968 és Csehszlovákia

1968 és Csehszlovákia 24 közös dolog (a Uniópédia): Alexander Dubček, Augusztus 21., Csehszlovákia Kommunista Pártja, December 29., Február 25., Gustáv Husák, Harmadik Birodalom, Január 1., Lengyelország, Ludvík Svoboda, Magyar Népköztársaság, Magyarok, Magyarország, Március 15., Második világháború, Német Demokratikus Köztársaság, November 14., November 5., Pozsony, Prága, Prágai tavasz, Románia, Szovjetunió, Varsói Szerződés.

Alexander Dubček

Alexander Dubček (Zayugróc, 1921. november 27. – Prága, 1992. november 7.) szlovák kommunista politikus, rövid ideig Csehszlovákia vezetője (1968–1969), a prágai tavasz kulcsfigurája.

1968 és Alexander Dubček · Alexander Dubček és Csehszlovákia · Többet látni »

Augusztus 21.

Névnapok: Sámuel, Hajna + Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella.

1968 és Augusztus 21. · Augusztus 21. és Csehszlovákia · Többet látni »

Csehszlovákia Kommunista Pártja

Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) - szlovákul: Komunistická strana Československa (rövidítve KSČ) - 1921 és 1992 között működő szélsőbaloldali parlamenti párt volt Csehszlovákiában, a Kommunista Internacionálé tagja.

1968 és Csehszlovákia Kommunista Pártja · Csehszlovákia és Csehszlovákia Kommunista Pártja · Többet látni »

December 29.

Névnapok: Tamara, Tamás + Áldáska, Amázia, Aszpázia, Bekő, Bökény, Dakó, Dávid, Dókus, Dózsa, Gáspár, Gazsó, Jonatán, Tamira.

1968 és December 29. · Csehszlovákia és December 29. · Többet látni »

Február 25.

Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.

1968 és Február 25. · Csehszlovákia és Február 25. · Többet látni »

Gustáv Husák

Gustáv Husák szül.

1968 és Gustáv Husák · Csehszlovákia és Gustáv Husák · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

1968 és Harmadik Birodalom · Csehszlovákia és Harmadik Birodalom · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

1968 és Január 1. · Csehszlovákia és Január 1. · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

1968 és Lengyelország · Csehszlovákia és Lengyelország · Többet látni »

Ludvík Svoboda

Ludvík Svoboda (Hroznatín, 1895. november 25. – Prága, 1979. szeptember 20.) Csehszlovákia 7.

1968 és Ludvík Svoboda · Csehszlovákia és Ludvík Svoboda · Többet látni »

Magyar Népköztársaság

A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949.

1968 és Magyar Népköztársaság · Csehszlovákia és Magyar Népköztársaság · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

1968 és Magyarok · Csehszlovákia és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1968 és Magyarország · Csehszlovákia és Magyarország · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

1968 és Március 15. · Csehszlovákia és Március 15. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

1968 és Második világháború · Csehszlovákia és Második világháború · Többet látni »

Német Demokratikus Köztársaság

Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.

1968 és Német Demokratikus Köztársaság · Csehszlovákia és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »

November 14.

Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.

1968 és November 14. · Csehszlovákia és November 14. · Többet látni »

November 5.

Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.

1968 és November 5. · Csehszlovákia és November 5. · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

1968 és Pozsony · Csehszlovákia és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

1968 és Prága · Csehszlovákia és Prága · Többet látni »

Prágai tavasz

A prágai tavasz 1968 januárjától augusztus végéig tartó csehszlovákiai kísérlet volt az „emberarcú szocializmus” megteremtésére, a politikai, társadalmi és gazdasági élet, a párt és az állam demokratizálására.

1968 és Prágai tavasz · Csehszlovákia és Prágai tavasz · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

1968 és Románia · Csehszlovákia és Románia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

1968 és Szovjetunió · Csehszlovákia és Szovjetunió · Többet látni »

Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.

1968 és Varsói Szerződés · Csehszlovákia és Varsói Szerződés · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1968 és Csehszlovákia

1968 458 kapcsolatokat, ugyanakkor Csehszlovákia 154. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 3.92% = 24 / (458 + 154).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1968 és Csehszlovákia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »