Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon

1964. évi nyári olimpiai játékok vs. Magyarország az olimpiai játékokon

Az 1964. Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői.

Közötti hasonlóságok 1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon

1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon 11 közös dolog (a Uniópédia): Gyarmati Dezső (vízilabdázó), Hammerl László, Kulcsár Gergely (atléta), Magyarország, Nemzeti Sport, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Olimpiai játékok, Rejtő Ildikó, 1908. évi nyári olimpiai játékok, 1960. évi nyári olimpiai játékok, 1968. évi nyári olimpiai játékok.

Gyarmati Dezső (vízilabdázó)

Gyarmati Dezső (Miskolc, 1927. október 23. – Budapest, 2013. augusztus 18.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar vízilabdázó, szakedző, országgyűlési képviselő.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Gyarmati Dezső (vízilabdázó) · Gyarmati Dezső (vízilabdázó) és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Hammerl László

Hammerl László (Budapest, 1942. február 15. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok sportlövő, edző, orvos.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Hammerl László · Hammerl László és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Kulcsár Gergely (atléta)

Kulcsár Gergely (Nagyhalász, 1934. március 10. – Vác, 2020. augusztus 12.) magyar atléta, olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Kulcsár Gergely (atléta) · Kulcsár Gergely (atléta) és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország · Magyarország és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Nemzeti Sport

A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Nemzeti Sport · Magyarország az olimpiai játékokon és Nemzeti Sport · Többet látni »

Nemzetközi Olimpiai Bizottság

A NOB vezetősége Athénbanaz 1896. évi első újkori olimpián A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy nemzetközi szervezet, amelynek székhelye a svájci Lausanne-ban található.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Nemzetközi Olimpiai Bizottság · Magyarország az olimpiai játékokon és Nemzetközi Olimpiai Bizottság · Többet látni »

Olimpiai játékok

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Olimpiai játékok · Magyarország az olimpiai játékokon és Olimpiai játékok · Többet látni »

Rejtő Ildikó

Rejtő Ildikó, Ujlaky Jenőné, Ságiné Rejtő Ildikó (Budapest, 1937. május 11. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok magyar tőrvívó, edző.

1964. évi nyári olimpiai játékok és Rejtő Ildikó · Magyarország az olimpiai játékokon és Rejtő Ildikó · Többet látni »

1908. évi nyári olimpiai játékok

Az 1908.

1908. évi nyári olimpiai játékok és 1964. évi nyári olimpiai játékok · 1908. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

1960. évi nyári olimpiai játékok

Az 1960.

1960. évi nyári olimpiai játékok és 1964. évi nyári olimpiai játékok · 1960. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

1968. évi nyári olimpiai játékok

Az 1968.

1964. évi nyári olimpiai játékok és 1968. évi nyári olimpiai játékok · 1968. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon

1964. évi nyári olimpiai játékok 62 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország az olimpiai játékokon 283. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 3.19% = 11 / (62 + 283).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1964. évi nyári olimpiai játékok és Magyarország az olimpiai játékokon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »