Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1956-os forradalom és Népszabadság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1956-os forradalom és Népszabadság

1956-os forradalom vs. Népszabadság

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.

Közötti hasonlóságok 1956-os forradalom és Népszabadság

1956-os forradalom és Népszabadság 19 közös dolog (a Uniópédia): Antiszemitizmus, Budapest, Dudás József, Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Munkástanácsok (1956), Nagy Imre (miniszterelnök), November 2., Október 29., Október 30., Országház, Pluralizmus, Rendszerváltás Magyarországon, Szabad Nép, Szovjet Hadsereg, Terror Háza Múzeum, Varsói Szerződés.

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.

1956-os forradalom és Antiszemitizmus · Antiszemitizmus és Népszabadság · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

1956-os forradalom és Budapest · Budapest és Népszabadság · Többet látni »

Dudás József

Dudás József (Marosvásárhely, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1957. január 19.) szerelő lakatos, műszaki tanácsadó, kommunista, majd kisgazda politikus, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik önálló elképzelésekkel és politikai ambíciókkal fellépő, radikális politikai nézeteket képviselő felkelő-parancsnoka, az ún.

1956-os forradalom és Dudás József · Dudás József és Népszabadság · Többet látni »

Magyar Dolgozók Pártja

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948.

1956-os forradalom és Magyar Dolgozók Pártja · Magyar Dolgozók Pártja és Népszabadság · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

1956-os forradalom és Magyar Szocialista Munkáspárt · Magyar Szocialista Munkáspárt és Népszabadság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1956-os forradalom és Magyarország · Magyarország és Népszabadság · Többet látni »

Magyarország 1957–1989 között

Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.

1956-os forradalom és Magyarország 1957–1989 között · Magyarország 1957–1989 között és Népszabadság · Többet látni »

Munkástanácsok (1956)

A Munkástanács az 1956-os forradalom idején gombamód felszaporodó önszerveződő csoportosulások egyik legfontosabb típusa volt, amely egy-egy gyár, üzem munkásait tömörítette, felváltva a kommunista párt, az MDP szervezeteit.

1956-os forradalom és Munkástanácsok (1956) · Munkástanácsok (1956) és Népszabadság · Többet látni »

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1956-os forradalom és Nagy Imre (miniszterelnök) · Népszabadság és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »

November 2.

Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.

1956-os forradalom és November 2. · Népszabadság és November 2. · Többet látni »

Október 29.

Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.

1956-os forradalom és Október 29. · Népszabadság és Október 29. · Többet látni »

Október 30.

Névnapok: Alfonz + Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda.

1956-os forradalom és Október 30. · Népszabadság és Október 30. · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

1956-os forradalom és Országház · Népszabadság és Országház · Többet látni »

Pluralizmus

A pluralizmus fő jelentése: többféleség; többféle érték vagy nézet létezése egyidejűleg.

1956-os forradalom és Pluralizmus · Népszabadság és Pluralizmus · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

1956-os forradalom és Rendszerváltás Magyarországon · Népszabadság és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Szabad Nép

A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.

1956-os forradalom és Szabad Nép · Népszabadság és Szabad Nép · Többet látni »

Szovjet Hadsereg

A Szovjet Hadsereg (oroszul: Советская армия / Szovjetszkaja armija) a Szovjet Fegyveres Erők része, annak egyik alapvető komponense volt 1946–1991 között.

1956-os forradalom és Szovjet Hadsereg · Népszabadság és Szovjet Hadsereg · Többet látni »

Terror Háza Múzeum

A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, egy nagyon szimbolikus helyen, az Oktogon melletti Andrássy út 60.

1956-os forradalom és Terror Háza Múzeum · Népszabadság és Terror Háza Múzeum · Többet látni »

Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.

1956-os forradalom és Varsói Szerződés · Népszabadság és Varsói Szerződés · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1956-os forradalom és Népszabadság

1956-os forradalom 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Népszabadság 107. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 3.51% = 19 / (434 + 107).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1956-os forradalom és Népszabadság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »