Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1956-os forradalom és Kaposvár
1956-os forradalom és Kaposvár 32 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Budapest, December 12., Eörsi István, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Katolicizmus, Kereszténydemokrata Néppárt, Keszthely, Király Béla (katonatiszt), Kossuth Rádió, Magyarok, Magyarország, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Nagy Imre (miniszterelnök), Nagykanizsa, Október 23., Október 27., Október 29., Pécs, Petőfi Sándor, Rendszerváltás Magyarországon, Siófok, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szigetvár, Szocializmus, Szombathely, Veszprém, ..., Zalaegerszeg, 1970-es évek. Bővíteni index (2 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
1956-os forradalom és Ausztria · Ausztria és Kaposvár ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
1956-os forradalom és Budapest · Budapest és Kaposvár ·
December 12.
Névnapok: Gabriella + Bulcsú, Csepel, Franciska, Johanna, Santál.
1956-os forradalom és December 12. · December 12. és Kaposvár ·
Eörsi István
Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede (Budapest, 1931. június 16. – Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista, Lukács György tanítványa, majd fordítója.
1956-os forradalom és Eörsi István · Eörsi István és Kaposvár ·
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
1956-os forradalom és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Kaposvár ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
1956-os forradalom és Katolicizmus · Kaposvár és Katolicizmus ·
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
1956-os forradalom és Kereszténydemokrata Néppárt · Kaposvár és Kereszténydemokrata Néppárt ·
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
1956-os forradalom és Keszthely · Kaposvár és Keszthely ·
Király Béla (katonatiszt)
Király Béla (Kaposvár, 1912. április 14. – Budapest, 2009. július 4.) magyar vezérezredes, hadtörténész, politikus, az MTA külső tagja.
1956-os forradalom és Király Béla (katonatiszt) · Kaposvár és Király Béla (katonatiszt) ·
Kossuth Rádió
A Kossuth Rádió a Duna Médiaszolgáltató első számú rádióadója.
1956-os forradalom és Kossuth Rádió · Kaposvár és Kossuth Rádió ·
Magyarok
Nincs leírás.
1956-os forradalom és Magyarok · Kaposvár és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1956-os forradalom és Magyarország · Kaposvár és Magyarország ·
Magyarországi Evangélikus Egyház
A Magyarországi Evangélikus Egyház a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike.
1956-os forradalom és Magyarországi Evangélikus Egyház · Kaposvár és Magyarországi Evangélikus Egyház ·
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.
1956-os forradalom és Magyarországi Református Egyház · Kaposvár és Magyarországi Református Egyház ·
Nagy Imre (miniszterelnök)
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1956-os forradalom és Nagy Imre (miniszterelnök) · Kaposvár és Nagy Imre (miniszterelnök) ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
1956-os forradalom és Nagykanizsa · Kaposvár és Nagykanizsa ·
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
1956-os forradalom és Október 23. · Kaposvár és Október 23. ·
Október 27.
Névnapok: Szabina + Antonietta, Bese, Salómé, Szabella, Szabrina, Szavella.
1956-os forradalom és Október 27. · Kaposvár és Október 27. ·
Október 29.
Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.
1956-os forradalom és Október 29. · Kaposvár és Október 29. ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
1956-os forradalom és Pécs · Kaposvár és Pécs ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
1956-os forradalom és Petőfi Sándor · Kaposvár és Petőfi Sándor ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
1956-os forradalom és Rendszerváltás Magyarországon · Kaposvár és Rendszerváltás Magyarországon ·
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
1956-os forradalom és Siófok · Kaposvár és Siófok ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
1956-os forradalom és Székesfehérvár · Kaposvár és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
1956-os forradalom és Szeged · Kaposvár és Szeged ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
1956-os forradalom és Szekszárd · Kaposvár és Szekszárd ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
1956-os forradalom és Szigetvár · Kaposvár és Szigetvár ·
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
1956-os forradalom és Szocializmus · Kaposvár és Szocializmus ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
1956-os forradalom és Szombathely · Kaposvár és Szombathely ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
1956-os forradalom és Veszprém · Kaposvár és Veszprém ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
1956-os forradalom és Zalaegerszeg · Kaposvár és Zalaegerszeg ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1956-os forradalom és 1970-es évek · 1970-es évek és Kaposvár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1956-os forradalom és Kaposvár
- Mi van a közös 1956-os forradalom és Kaposvár
- Közötti hasonlóságok 1956-os forradalom és Kaposvár
Összehasonlítását 1956-os forradalom és Kaposvár
1956-os forradalom 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Kaposvár 597. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 3.10% = 32 / (434 + 597).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1956-os forradalom és Kaposvár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
