Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1950-es megyerendezés és Veszprém vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1950-es megyerendezés és Veszprém vármegye

1950-es megyerendezés vs. Veszprém vármegye

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.

Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Veszprém vármegye

1950-es megyerendezés és Veszprém vármegye 26 közös dolog (a Uniópédia): Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Budapest, Csikvánd, Egyházaskesző, Fenyőfő, Gyarmat (település), Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Keszthely, Keszthelyi járás, Lázi (Magyarország), Magyargencs, Magyarország, Megyei város (polgári korszak), Megyeszékhely, Románd, Siófok, Sikátor (település), Szerecseny, Szombathely, Várkesző, Veszprém, Veszprémvarsány, 1950-es járásrendezés.

Bakonygyirót

Bakonygyirót község a Bakony északi szélén.

1950-es megyerendezés és Bakonygyirót · Bakonygyirót és Veszprém vármegye · Többet látni »

Bakonypéterd

A buszmegálló Bakonypéterd (a helyiek szóhasználatában: Peterd) egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.

1950-es megyerendezés és Bakonypéterd · Bakonypéterd és Veszprém vármegye · Többet látni »

Bakonyszentlászló

Bakonyszentlászló (németül Laßldorf) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.

1950-es megyerendezés és Bakonyszentlászló · Bakonyszentlászló és Veszprém vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

1950-es megyerendezés és Budapest · Budapest és Veszprém vármegye · Többet látni »

Csikvánd

Csikvánd község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

1950-es megyerendezés és Csikvánd · Csikvánd és Veszprém vármegye · Többet látni »

Egyházaskesző

Egyházaskesző község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

1950-es megyerendezés és Egyházaskesző · Egyházaskesző és Veszprém vármegye · Többet látni »

Fenyőfő

Fenyőfő község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

1950-es megyerendezés és Fenyőfő · Fenyőfő és Veszprém vármegye · Többet látni »

Gyarmat (település)

Gyarmat község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

1950-es megyerendezés és Gyarmat (település) · Gyarmat (település) és Veszprém vármegye · Többet látni »

Kemeneshőgyész

Kemeneshőgyész község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

1950-es megyerendezés és Kemeneshőgyész · Kemeneshőgyész és Veszprém vármegye · Többet látni »

Kemenesszentpéter

Kemenesszentpéter község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

1950-es megyerendezés és Kemenesszentpéter · Kemenesszentpéter és Veszprém vármegye · Többet látni »

Keszthely

Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.

1950-es megyerendezés és Keszthely · Keszthely és Veszprém vármegye · Többet látni »

Keszthelyi járás

A Keszthelyi járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

1950-es megyerendezés és Keszthelyi járás · Keszthelyi járás és Veszprém vármegye · Többet látni »

Lázi (Magyarország)

A római katolikus templom Lázi egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.

1950-es megyerendezés és Lázi (Magyarország) · Lázi (Magyarország) és Veszprém vármegye · Többet látni »

Magyargencs

Magyargencs (németül Gentschdorf) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

1950-es megyerendezés és Magyargencs · Magyargencs és Veszprém vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1950-es megyerendezés és Magyarország · Magyarország és Veszprém vármegye · Többet látni »

Megyei város (polgári korszak)

A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.

1950-es megyerendezés és Megyei város (polgári korszak) · Megyei város (polgári korszak) és Veszprém vármegye · Többet látni »

Megyeszékhely

Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.

1950-es megyerendezés és Megyeszékhely · Megyeszékhely és Veszprém vármegye · Többet látni »

Románd

Románd (németül: Romand) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

1950-es megyerendezés és Románd · Románd és Veszprém vármegye · Többet látni »

Siófok

Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.

1950-es megyerendezés és Siófok · Siófok és Veszprém vármegye · Többet látni »

Sikátor (település)

Sikátor község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

1950-es megyerendezés és Sikátor (település) · Sikátor (település) és Veszprém vármegye · Többet látni »

Szerecseny

Szerecseny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

1950-es megyerendezés és Szerecseny · Szerecseny és Veszprém vármegye · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

1950-es megyerendezés és Szombathely · Szombathely és Veszprém vármegye · Többet látni »

Várkesző

Várkesző község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

1950-es megyerendezés és Várkesző · Várkesző és Veszprém vármegye · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

1950-es megyerendezés és Veszprém · Veszprém és Veszprém vármegye · Többet látni »

Veszprémvarsány

Veszprémvarsány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

1950-es megyerendezés és Veszprémvarsány · Veszprém vármegye és Veszprémvarsány · Többet látni »

1950-es járásrendezés

Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.

1950-es járásrendezés és 1950-es megyerendezés · 1950-es járásrendezés és Veszprém vármegye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1950-es megyerendezés és Veszprém vármegye

1950-es megyerendezés 258 kapcsolatokat, ugyanakkor Veszprém vármegye 418. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 3.85% = 26 / (258 + 418).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1950-es megyerendezés és Veszprém vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »