1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

1950-es megyerendezés vs. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Abonyi járás

Az Abonyi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Abony volt.

1950-es megyerendezés és Abonyi járás · Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Alsódabasi járás

Az Alsódabasi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Alsódabas, majd ennek Felsődabassal való egyesülése után néhány hónapig Dabas volt.

1950-es megyerendezés és Alsódabasi járás · Alsódabasi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Aszódi járás

Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

1950-es megyerendezés és Aszódi járás · Aszódi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

1950-es megyerendezés és Baja · Baja és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Bács-Kiskun megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács-Kiskun vármegye.

1950-es megyerendezés és Bács-Kiskun megye · Bács-Kiskun megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Boldog (település)

Boldog község Heves vármegye Hatvani járásában.

1950-es megyerendezés és Boldog (település) · Boldog (település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Budakörnyéki járás

A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt.

1950-es megyerendezés és Budakörnyéki járás · Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

1950-es megyerendezés és Budapest · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

1950-es megyerendezés és Cegléd · Cegléd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Esztergom vármegye

Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.

1950-es megyerendezés és Esztergom vármegye · Esztergom vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Gödöllői járás

A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő.

1950-es megyerendezés és Gödöllői járás · Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Gyömrői járás

A Gyömrői járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.

1950-es megyerendezés és Gyömrői járás · Gyömrői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Heves megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Heves vármegye.

1950-es megyerendezés és Heves megye · Heves megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.

1950-es megyerendezés és Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) · Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

1950-es megyerendezés és Kecskemét · Kecskemét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1950-es megyerendezés és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

1950-es megyerendezés és Második világháború · Második világháború és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Megyei város (polgári korszak)

A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.

1950-es megyerendezés és Megyei város (polgári korszak) · Megyei város (polgári korszak) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Monori járás

A Monori járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

1950-es megyerendezés és Monori járás · Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nagy-Budapest

Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.

1950-es megyerendezés és Nagy-Budapest · Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nagykátai járás

A Nagykátai járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

1950-es megyerendezés és Nagykátai járás · Nagykátai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nagykőrös

Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

1950-es megyerendezés és Nagykőrös · Nagykőrös és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Pest megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.

1950-es megyerendezés és Pest megye · Pest megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Ráckevei járás

A Ráckevei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

1950-es megyerendezés és Ráckevei járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Ráckevei járás · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

1950-es megyerendezés és Szentendre · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szentendre · Többet látni »

Szentendrei járás

A Szentendrei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentendre.

1950-es megyerendezés és Szentendrei járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szentendrei járás · Többet látni »

Törvényhatósági jogú város

A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.

1950-es megyerendezés és Törvényhatósági jogú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

1950-es megyerendezés és Trianoni békeszerződés · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

1950-es megyerendezés és Vác · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Vác · Többet látni »

Váci járás

A Váci járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

1950-es megyerendezés és Váci járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Váci járás · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

1950-es megyerendezés és Vármegye · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Vármegye · Többet látni »

1876-os megyerendezés

Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.

1876-os megyerendezés és 1950-es megyerendezés · 1876-os megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »