Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Magyarország
1950-es megyerendezés és Magyarország 43 közös dolog (a Uniópédia): Baja, Békéscsaba, Bük, Budapest, Cegléd, Dévaványa, Debrecen, Eger, Esztergom, Főváros, Győr, Gyula (Magyarország), Hódmezővásárhely, Június 4., Jogszabály, Kaposvár, Kardoskút, Közigazgatás, Község, Kecskemét, Keszthely, Makó, Második világháború, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Miskolc, Nyíregyháza, Pásztó, Pécs, Salgótarján, Sopron, ..., Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szolnok, Szombathely, Szovjetunió, Tatabánya, Trianoni békeszerződés, Vármegye, Veszprém, Zalaegerszeg. Bővíteni index (13 több) »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
1950-es megyerendezés és Baja · Baja és Magyarország ·
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
1950-es megyerendezés és Békéscsaba · Békéscsaba és Magyarország ·
Bük
Bük város Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
1950-es megyerendezés és Bük · Bük és Magyarország ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
1950-es megyerendezés és Budapest · Budapest és Magyarország ·
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
1950-es megyerendezés és Cegléd · Cegléd és Magyarország ·
Dévaványa
Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.
1950-es megyerendezés és Dévaványa · Dévaványa és Magyarország ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
1950-es megyerendezés és Debrecen · Debrecen és Magyarország ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Eger · Eger és Magyarország ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Esztergom · Esztergom és Magyarország ·
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
1950-es megyerendezés és Főváros · Főváros és Magyarország ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
1950-es megyerendezés és Győr · Győr és Magyarország ·
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
1950-es megyerendezés és Gyula (Magyarország) · Gyula (Magyarország) és Magyarország ·
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
1950-es megyerendezés és Hódmezővásárhely · Hódmezővásárhely és Magyarország ·
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
1950-es megyerendezés és Június 4. · Június 4. és Magyarország ·
Jogszabály
A jogszabály szó három értelemben használatos.
1950-es megyerendezés és Jogszabály · Jogszabály és Magyarország ·
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
1950-es megyerendezés és Kaposvár · Kaposvár és Magyarország ·
Kardoskút
Kardoskút község Békés vármegye Orosházi járásában.
1950-es megyerendezés és Kardoskút · Kardoskút és Magyarország ·
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
1950-es megyerendezés és Közigazgatás · Közigazgatás és Magyarország ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
1950-es megyerendezés és Község · Község és Magyarország ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Kecskemét · Kecskemét és Magyarország ·
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
1950-es megyerendezés és Keszthely · Keszthely és Magyarország ·
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
1950-es megyerendezés és Makó · Magyarország és Makó ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
1950-es megyerendezés és Második világháború · Második világháború és Magyarország ·
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
1950-es megyerendezés és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
1950-es megyerendezés és Miskolc · Magyarország és Miskolc ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
1950-es megyerendezés és Nyíregyháza · Magyarország és Nyíregyháza ·
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Pásztó · Magyarország és Pásztó ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
1950-es megyerendezés és Pécs · Magyarország és Pécs ·
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
1950-es megyerendezés és Salgótarján · Magyarország és Salgótarján ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Sopron · Magyarország és Sopron ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
1950-es megyerendezés és Szeged · Magyarország és Szeged ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
1950-es megyerendezés és Szekszárd · Magyarország és Szekszárd ·
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Szentendre · Magyarország és Szentendre ·
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Szentes · Magyarország és Szentes ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
1950-es megyerendezés és Szolnok · Magyarország és Szolnok ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
1950-es megyerendezés és Szombathely · Magyarország és Szombathely ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
1950-es megyerendezés és Szovjetunió · Magyarország és Szovjetunió ·
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
1950-es megyerendezés és Tatabánya · Magyarország és Tatabánya ·
Trianoni békeszerződés
date.
1950-es megyerendezés és Trianoni békeszerződés · Magyarország és Trianoni békeszerződés ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
1950-es megyerendezés és Vármegye · Magyarország és Vármegye ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
1950-es megyerendezés és Veszprém · Magyarország és Veszprém ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
1950-es megyerendezés és Zalaegerszeg · Magyarország és Zalaegerszeg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1950-es megyerendezés és Magyarország
- Mi van a közös 1950-es megyerendezés és Magyarország
- Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Magyarország
Összehasonlítását 1950-es megyerendezés és Magyarország
1950-es megyerendezés 258 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 2.97% = 43 / (258 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1950-es megyerendezés és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
