Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 29 közös dolog (a Uniópédia): Abaúj megye, Abaúj-Torna vármegye, Borsod-Gömör megye, Budapest, Csobaj, Debrecen, Heves megye, Község, Kenézlő, Magyarország, Megyei jogú város (tanácsrendszer), Megyei város (polgári korszak), Megyei város (tanácsrendszer), Miskolc, Prügy, Sátoraljaújhely, Szeged, Szikszó, Taktakenéz, Tanácsrendszer (Magyarország), Törvényhatósági jogú város, Tiszaladány, Tiszatardos, Trianoni békeszerződés, Vármegye, Viss, Zalkod, Zemplén megye, 1950-es járásrendezés.
Abaúj megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abaúj-Torna vármegye.
1950-es megyerendezés és Abaúj megye · Abaúj megye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ·
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
1950-es megyerendezés és Abaúj-Torna vármegye · Abaúj-Torna vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ·
Borsod-Gömör megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye.
1950-es megyerendezés és Borsod-Gömör megye · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Borsod-Gömör megye ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
1950-es megyerendezés és Budapest · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Budapest ·
Csobaj
Csobaj mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.
1950-es megyerendezés és Csobaj · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Csobaj ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
1950-es megyerendezés és Debrecen · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Debrecen ·
Heves megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Heves vármegye.
1950-es megyerendezés és Heves megye · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves megye ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
1950-es megyerendezés és Község · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Község ·
Kenézlő
Kenézlő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
1950-es megyerendezés és Kenézlő · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kenézlő ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1950-es megyerendezés és Magyarország · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország ·
Megyei jogú város (tanácsrendszer)
Megyei jogú város volt Magyarországon a négy legnagyobb vidéki város jogállása 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény időszakában.
1950-es megyerendezés és Megyei jogú város (tanácsrendszer) · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei jogú város (tanácsrendszer) ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
1950-es megyerendezés és Megyei város (polgári korszak) · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei város (polgári korszak) ·
Megyei város (tanácsrendszer)
Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.
1950-es megyerendezés és Megyei város (tanácsrendszer) · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei város (tanácsrendszer) ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
1950-es megyerendezés és Miskolc · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc ·
Prügy
Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
1950-es megyerendezés és Prügy · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Prügy ·
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
1950-es megyerendezés és Sátoraljaújhely · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
1950-es megyerendezés és Szeged · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szeged ·
Szikszó
Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
1950-es megyerendezés és Szikszó · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szikszó ·
Taktakenéz
Taktakenéz község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
1950-es megyerendezés és Taktakenéz · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Taktakenéz ·
Tanácsrendszer (Magyarország)
A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt.
1950-es megyerendezés és Tanácsrendszer (Magyarország) · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tanácsrendszer (Magyarország) ·
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
1950-es megyerendezés és Törvényhatósági jogú város · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Törvényhatósági jogú város ·
Tiszaladány
Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
1950-es megyerendezés és Tiszaladány · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tiszaladány ·
Tiszatardos
Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
1950-es megyerendezés és Tiszatardos · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tiszatardos ·
Trianoni békeszerződés
date.
1950-es megyerendezés és Trianoni békeszerződés · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
1950-es megyerendezés és Vármegye · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Vármegye ·
Viss
Viss község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
1950-es megyerendezés és Viss · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Viss ·
Zalkod
Zalkod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
1950-es megyerendezés és Zalkod · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Zalkod ·
Zemplén megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zemplén vármegye.
1950-es megyerendezés és Zemplén megye · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Zemplén megye ·
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
1950-es járásrendezés és 1950-es megyerendezés · 1950-es járásrendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
- Mi van a közös 1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
- Közötti hasonlóságok 1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Összehasonlítását 1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
1950-es megyerendezés 258 kapcsolatokat, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 555. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 3.57% = 29 / (258 + 555).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: