Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

1936–1938-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1936–1938-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott

1936–1938-as Európa-kupa vs. Magyar labdarúgó-válogatott

Az 1936–1938-as Európa-kupa az Európa-kupa történetének negyedik kiírása volt. A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Közötti hasonlóságok 1936–1938-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott

1936–1938-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott 7 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Magyarország, Sárosi György, Toldi Géza, Zsengellér Gyula, 1933–1935-ös Európa-kupa, 1948–1953-as Európa-kupa.

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

1936–1938-as Európa-kupa és Ausztria · Ausztria és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1936–1938-as Európa-kupa és Magyarország · Magyar labdarúgó-válogatott és Magyarország · Többet látni »

Sárosi György

Sárosi György (Budapest, 1912. szeptember 16. – Genova, 1993. június 20.) magyar válogatott labdarúgó, Olaszországban tevékenykedő edző.

1936–1938-as Európa-kupa és Sárosi György · Magyar labdarúgó-válogatott és Sárosi György · Többet látni »

Toldi Géza

Toldi Géza, Tunigold (Budapest, 1909. február 11. – Budapest, 1985. augusztus 16.) világbajnoki ezüstérmes magyar válogatott labdarúgó.

1936–1938-as Európa-kupa és Toldi Géza · Magyar labdarúgó-válogatott és Toldi Géza · Többet látni »

Zsengellér Gyula

Zsengellér Gyula (Cegléd, 1915. december 27. – Nicosia, 1999. március 29.) magyar válogatott labdarúgó, az Újpest FC legendás játékosa, aki a magyar nemzeti csapat 1938-as világbajnoki szereplésekor vált világszerte ismertté.

1936–1938-as Európa-kupa és Zsengellér Gyula · Magyar labdarúgó-válogatott és Zsengellér Gyula · Többet látni »

1933–1935-ös Európa-kupa

Az 1933–1935-ös Európa-kupa az Európa-kupa történetének harmadik kiírása volt.

1933–1935-ös Európa-kupa és 1936–1938-as Európa-kupa · 1933–1935-ös Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

1948–1953-as Európa-kupa

Az 1948–1953-as Európa-kupa az Európa-kupa történetének ötödik kiírása volt.

1936–1938-as Európa-kupa és 1948–1953-as Európa-kupa · 1948–1953-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1936–1938-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott

1936–1938-as Európa-kupa 25 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar labdarúgó-válogatott 461. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.44% = 7 / (25 + 461).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1936–1938-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: