1936 és Gömbös-kormány

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1936 és Gömbös-kormány

1936 vs. Gömbös-kormány

A különbségek 1936 és Gömbös-kormány nem állnak rendelkezésre.

Augusztus 1.

Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.

1936 és Augusztus 1. · Augusztus 1. és Gömbös-kormány · Többet látni »

Darányi Kálmán (miniszterelnök)

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, 1936 és 1938 között Magyarország miniszterelnöke.

1936 és Darányi Kálmán (miniszterelnök) · Darányi Kálmán (miniszterelnök) és Gömbös-kormány · Többet látni »

Fabinyi Tihamér

Fabinyi Tihamér (Hisnyóvíz, 1890. augusztus 7. – Boston, 1953. június 11.) jogász, politikus, képviselő és felsőházi tag, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, később pénzügyminiszter.

1936 és Fabinyi Tihamér · Fabinyi Tihamér és Gömbös-kormány · Többet látni »

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

1936 és Gömbös Gyula · Gömbös Gyula és Gömbös-kormány · Többet látni »

Hóman Bálint

Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.

1936 és Hóman Bálint · Gömbös-kormány és Hóman Bálint · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

1936 és Horthy Miklós (kormányzó) · Gömbös-kormány és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

Kánya Kálmán

Kánya Kálmán (jobbra) az első bécsi döntés másik három szereplőjével Kánya Kálmán és a Kánya (Kania) család sírja a soproni régi Szent Mihály temetőben Kányai Kánya Kálmán József Edvárd (1926-ig Kánia) (Sopron, 1869. november 7. – Budapest, 1945. február 28.) magyar politikus, külügyminiszter, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének, a pápai Pius-rend nagykeresztjének, a Máltai Lovagrend magisztrátusi keresztjének, valamint számos más kitüntetésnek a tulajdonosa, császári és királyi udvari tanácsos.

1936 és Kánya Kálmán · Gömbös-kormány és Kánya Kálmán · Többet látni »

Kozma Miklós

Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.

1936 és Kozma Miklós · Gömbös-kormány és Kozma Miklós · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1936 és Magyarország · Gömbös-kormány és Magyarország · Többet látni »

Október 1.

Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

1936 és Október 1. · Gömbös-kormány és Október 1. · Többet látni »

Október 6.

Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.

1936 és Október 6. · Gömbös-kormány és Október 6. · Többet látni »

Winchkler István

Winchkler István (Győr, 1890. január 11. – Budapest, 1940. január 20.) magyar jogász, diplomata, politikus, a Gömbös-kormány kereskedelem és közlekedésügyi minisztere.

1936 és Winchkler István · Gömbös-kormány és Winchkler István · Többet látni »