Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1932 és Kodolányi János (író)
1932 és Kodolányi János (író) 17 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Augusztus 18., Írók Gazdasági Egyesülete, December 14., Gömbös Gyula, Jókai Anna, József Attila, Kossuth-díj, Magyarország, Március 13., Március 19., Március 6., November 29., Nyugat (folyóirat), Statárium, Tamási Áron, 1956-os forradalom.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
1932 és Adolf Hitler · Adolf Hitler és Kodolányi János (író) ·
Augusztus 18.
Névnapok: Ilona + Agenor, Elen, Elena, Eleni, Elin, Ila, Ilka, Illa, Illangó, Ilma, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelka, Lenke, Rajnald, Rinaldó, Ronald.
1932 és Augusztus 18. · Augusztus 18. és Kodolányi János (író) ·
Írók Gazdasági Egyesülete
Az Írók Gazdasági Egyesülete (avagy IGE) 1932-1944-ig (tizenkét évig) fennálló szervezet volt, mely a Horthy-korszak korabeli íróknak nyújtott gazdasági, szociális, jogi segítséget.
Írók Gazdasági Egyesülete és 1932 · Írók Gazdasági Egyesülete és Kodolányi János (író) ·
December 14.
Névnapok: Szilárda + Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárda.
1932 és December 14. · December 14. és Kodolányi János (író) ·
Gömbös Gyula
Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.
1932 és Gömbös Gyula · Gömbös Gyula és Kodolányi János (író) ·
Jókai Anna
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
1932 és Jókai Anna · Jókai Anna és Kodolányi János (író) ·
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
1932 és József Attila · József Attila és Kodolányi János (író) ·
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
1932 és Kossuth-díj · Kodolányi János (író) és Kossuth-díj ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1932 és Magyarország · Kodolányi János (író) és Magyarország ·
Március 13.
Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.
1932 és Március 13. · Kodolányi János (író) és Március 13. ·
Március 19.
Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.
1932 és Március 19. · Kodolányi János (író) és Március 19. ·
Március 6.
Névnapok: Leonóra, Inez + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elvira, Felicita, Felicitás, Felicitász, Fridolin, Frodó, Gotlib, Kolett, Koletta, Koriolán, Kozett, Perpétua.
1932 és Március 6. · Kodolányi János (író) és Március 6. ·
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
1932 és November 29. · Kodolányi János (író) és November 29. ·
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
1932 és Nyugat (folyóirat) · Kodolányi János (író) és Nyugat (folyóirat) ·
Statárium
A statárium sajátos szabályok alapján történő rögtönítélő bíráskodást jelent.
1932 és Statárium · Kodolányi János (író) és Statárium ·
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
1932 és Tamási Áron · Kodolányi János (író) és Tamási Áron ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1932 és 1956-os forradalom · 1956-os forradalom és Kodolányi János (író) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1932 és Kodolányi János (író)
- Mi van a közös 1932 és Kodolányi János (író)
- Közötti hasonlóságok 1932 és Kodolányi János (író)
Összehasonlítását 1932 és Kodolányi János (író)
1932 326 kapcsolatokat, ugyanakkor Kodolányi János (író) 341. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 2.55% = 17 / (326 + 341).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1932 és Kodolányi János (író). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
